L

Lajkó Félix korabeli zenész és zeneszerző. 1974. december 17-én született Topolyán, de élete egy részét Szabadkán töltötte. Hegedűn, citerán és egyéb, a Pannóniában jelen levő hagyományos húros hangszereken játszik.

Leovits-palota - a legrégebbi szecessziós stílusban épült lakóépület nem csak Szabadkán, de egész Vajdaságban is. Lechner Ödön és Partos Gyula tervei alapján 1893-ban épült.

Ličina, Svetislav – 1931-ben született, a zöld szökőkút tervezője. A Belgrádi Építészeti Karon diplomázott, számos településrendezési és építési terv (a Belgrádi Bölcsészettudományi Kar, a Jugoszláviai Népek Forradalmának Múzeuma Újbelgrádban, Belgrád védőinek tere) és emlékmű szerzője. A Belgrádi Építészeti Kar tanára. Több díjat és elismerést kapott.

Lifka Sándor (1880-1952.) 1900-ban megalapította a monarchia első utazó mozgókép-színházát. Európai utazásai során 1910-ben eljutott Szabadkára, ahol megnősült, letelepedett és Lifka néven megnyitotta Szabadka első állandó moziját. Riportokat és rövidfilmeket is forgatott.
Tiszteletére alapították a Lifka Sándor-díjat, melyet az európai filmművészet fejlődéséhez való hozzájárulásért adományoznak. A díjat minden év júliusában osztják ki, a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál keretében.

Literat, Fábián - Jovan Nenad cár zászlósa, újlaki származású ferences rendi szerzetes volt, szobra a város központjában található.

Ludasi-tó – Szabadkától keletre terül el az egykori Ludas puszta magját képező ősrégi tó. Vízgyűjtő területe viszonylag kicsi, a Körös és a Palicsi-tó táplálják. A Ludasi-tó vize a Palicsi-tó vizétől eltérően soha sem volt sós, így mindig gazdag volt halban. Valószínűleg ez az oka annak, hogy partjai már az ősidőkben is lakottak voltak, amit a 7.000 éves régészeti leletek is igazolnak. A gazdag madárvilágáról híres Ludasi-tó természeti védettség alatt áll, partjai pedig ma is értékes régészeti lelőhelyet képeznek.