Посетите Суботицу Дубра управа
Управа за капитална улагања АП Војводине
LAP za mlade
Program razvoja sporta Grada Subotice
Mreža za razvoj Subotice
Centar znanja o međuopštinskoj saradnji
ЛОКАЛНИ АКЦИОНИ ПЛАН ЗА УНАПРЕЂЕЊ E ПОЛОЖАЈА РОМА
ROMACTED
Colourful Cooperation
OPTI-BIKE
ART NOUVEAU
IPA CBC CRO-SRB
EU Briges
EU Briges
Exchange 5
Általános tudnivalók

Általános tudnivalók

Szabadka város a Szerb Köztársaság és Vajdaság Autonóm Tartomány legészakibb részé, a Duna és a Tisza között terül el. Határos a Magyar Köztársasággal. Koordinátái: 46 fok 05 perc 55 másodperc földrajzi hosszúság és 19 fok 39 perc 47 másodperc földrajzi szélesség. Átlagos tengerszint feletti magassága 114 méter, 40 méterrel több, mint a Tisza Kanizsánál és 32 méterrel több, mint a Duna magassága Bajánál. A városon áthalad az E-75-ös nemzetközi út. A kelebiai határátkelőhöz 10, a Horgosi határátkelőhöz 30 kilométerre van Szabadka, melynek északi része homokos – itt jobbára szőlő- és gyümölcsültetvények vannak – déli része pedig szántóföld.

    A városnak a környező településekkel együtt 150.000 lakosa van: magyarok, horvátok, bunyevácok, szerbek és más nemzetiségűek lakják. Tizennyolc nagyobb települése: Bajmok, Királyhalom, Dusanovó, Békova, Vienyevác, Felső Tavankút, Alsó Tavankút, Györgyén, Kelebia, Mérges, Kisbosznia, Mišićevo, Újzsednik, Palics, Nagyfény, Hajdújárás, Csantavér és Ludas. A várostól hét kilométerre délkeletre, a nemzetközi út mellett van a Palicsi-tó és fürdőhely.

    A Városháza – a szecesszió remekműve
    A városháza Szabadka legnagyobb és sok tekintetben legszebb épülete. 1908. és 1910. között épült, majd ezt követően a belső munkálatokon még két évig dolgoztak a legjobb iparosok. Komor Marcell (1868-1944) és Jakab Dezső (1864-1932) budapesti műépítészek közös terve szerint épült, az akkoriban igencsak korszerű stílusban, a szecesszió magyar változatában. Díszítése stilizált tulipán. A városháza a művészet és a kisipar összehangolt egybefonódása. Magassága 76 méter. A kilátó 45,5 méter magasságban van. Az épület 105,08 méter hosszú, 55,56 méter széles, 5838 négyzetméter területet foglal el.

    A szabadkai templomok
    Szabadka építészeti remekművei elsősorban a templomok. A városban élő különféle nemzetek vallásuk gyakorlására templomokat építettek, itt tartották ünnepeiket, azonban nem feledkeztek meg a város középületeinek és a lakóházainak a szépítéséről sem. Már a régmúltban is emeltek templomokat az istentiszteltek tartására. A város környékén sok olyan hely van, ahol egykor templom állt. A legnagyobb templomok, mint a ferenceseké, a pravoszláv templom és a Szent Teréz katedrális a VIII. században épültek. A város polgárai főképpen a múlt század végén és a század elején – amikor az építészet a csúcspontját érte el – nagy figyelmet fordítottak a templomok építésének. Ekkor emelték a Kér városrészben a Szent Rókusról (1896.), a Zentai úton a Szent Györgyről (1897.) elnevezett templomot, továbbá az evangélikus templomot (1901.), a zsinagógát (1902.); a ferencesek templomát rekonstruálták és még egy tornyot építettek hozzá (1908.); a pravoszláv templomot teljesen felújították (1910.). Épültek ugyanakkor más templomok is a városban és a környező településeken.

Megjegyzés:
Krstić, Boško, Subotica, Subotica: Javno preduzeće «Palić-Ludaš», 2.izd, 1996; 5. izd. 2007,
Subotica: pregled, Subotica: Javno preduzeće «Palić-Ludaš», 2006.

Média Központ és Protokoll
024 ÜGYFÉLKAPCSOLATI KÖZPONT
Szolgálati közlemények
SÚLYOS BETEG GYERMEKEK GYÓGYKEZELÉSÉT SEGÍTŐ ALAPÍTVÁNY
Művelődési intézmények
Oktatási intézmények
Helyi közösségek
Sportegyesületek
Informator
Közműdíjak támogatása
Okirat rendelés
Helyi Adóügyi Titkárság
Tájékoztató
Fejlesztési stratégia
Međunarodni festival fantasy & horror filma (31.10.2019.-03.11.2019.)