Посетите Суботицу Дубра управа
Управа за капитална улагања АП Војводине
LAP za mlade
Program razvoja sporta Grada Subotice
Mreža za razvoj Subotice
Centar znanja o međuopštinskoj saradnji
ЛОКАЛНИ АКЦИОНИ ПЛАН ЗА УНАПРЕЂЕЊ E ПОЛОЖАЈА РОМА
ROMACTED
Colourful Cooperation
OPTI-BIKE
ART NOUVEAU
IPA CBC CRO-SRB
EU Briges
EU Briges
Exchange 5
Szabadka története

Szabadka története

    Szabadka – a 200 nevű város
    Írásos dokumentum Szabadkát – az eddig ismertek szerint – először Zabadka (vagy Zabotka) néven 1391. május 7-én említi. Bizonyos azonban, hogy sokkal korábban is volt település itt. A régészeti leletek igazolják: már 3000 évvel ezelőtt emberek éltek ezen a vidéken. A település fejlődésének egyik legfontosabb meghatározója és mozgatója az volt a múltban földrajzilag, hogy Európa és Ázsia egyik fő út-, történelmileg pedig, hogy két különböző, de szembenálló (magyar és török) nemzet határvonala mentén jött létre. A gyakori és nagy népvándorlások idején a határőrvidékre sokféle nép eljutott és – maradt: szerbek, magyarok, németek, szlovákok, zsidók, bunyevácok, görögök… Változtak az uralkodók, a birtokosok. A város neve szintén. A legismertebb városnév: Szent-Maria, Maria-Theresiopolis, Maria Theresienstadt, Szabadka és Subotica.

    A fontos utak kereszteződésén létrejött település többnyire viharos történelmi események színhelye volt. Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda – miután 1464-ben Mátyás királytól kapta Szabadkát – 1470-ben várat emeltetett. Ezzel azonban se nem fékezhette, se nem állíthatta meg a népek akkoriban háborúskodással járó vándorlását. A szabadkai vár egykori maradványai a ferencesek temploma jobb oldali tornyának belső falaiban még fellelhetők (itt volt a vár déli bástyája).

    Szabadka önjelölt cárja
    Szabadka történelmi múltjának szereplői közül az egyik Jovan Nenad Crni, akit „fekete cár”-ként, vagy „fekete ember”-ként is emlegetnek. A magyar seregek Mohácsnál a töröktől elszenvedett veresége (1526) után tűnt fel a történelem színpadán. ragadványnevét onnan kapta, hogy szemöldökétől a talpáig ujjnyi szélességű, fekete (vér)vonal. Az egyébként félszemű „cár” csapataival kiszorította a törököt erről a vidékről, önmagát pedig kikiáltotta cárnak. Birodalma rövid életű volt, menekülni kényszerült 1527. nyarán. Négy évszázaddal később, 1927. november 28-án a város főterén szobrot emeltek és lepleztek le neki, ezt 1941-ben a megszállók ledöntötték. A helyrehozott szobrot 1991-ben ismét visszaállították.

    Maria Theresiopolis – a szabad királyi város
    A török 1542-ben foglalta el Szabadkát, mely 1686-ig volt a fennhatósága alatt. Mária Terézia (1717-1780) osztrák császárnő 1743. május 7-én kiváltságlevelével kamarai mezővárossá tette, címerrel ajándékozta meg, s korábbi nevét Szent Mariára változtatta. Ezért a szabadkaiak 150 lovat ajándékoztak neki. Később a város 15 éven át újabb és újabb kérelemmel fordult a császárnőhöz, hogy szabad királyi várossá emelje. Erre 1779. január 22-én került sor s a Szent Maria kamarai mezővárosból Maria Theresiopolis néven szabad királyi város lett. A szabadkaiak a számukra fontos döntést ezúttal 5000 arannyal, valamint 266.666 forinttal „jutalmazták”. Ettől kezdve megindul a város tervszerű és gyorsabb fejlődése.

    Szabadka az első és a második világháború idején
    A Szerb Vajdaság időszakában, 1850. és 1860. között, a szigorúan központosított rendszerben nagy hangsúlyt fektettek a művelődésre. 1853-ban felépült a színház, valamint több iskola a kerületekben.

    Az 1867-es kiegyezéstől 1914-ig meggyorsult a polgáriasodás Szabadkán.

    Az első világháború végén, 1918. november 13-án a szerb és a francia csapatok bevonultak Szabadkára. 1918. november 25-én Újvidéken Bánát, Bácska és Baranya képviselői e területeknek a Szerb Királysághoz való csatlakozásáról döntöttek. Szabadkát azonban csak az 1920. június 4-i trianoni döntés után csatolták az újonnan létrejött délszláv államhoz. Az események egyik központi alakja Blaško Rajić (1878-1951.) szabadkai plébános volt.

    A második világháború elején 1941. április 12-én a várost a magyar fasiszták szállták meg. A szabadkai partizán alakulatok a Vörös Hadsereggel karöltve 1944. október 10-én szabadították fel. A vasútállomáson tűzharcban ekkor esett el a partizánosztag parancsnoka, Jovan Mikić-Spartak (1914-1944.), a korábbról ismert sportoló, aki atletizált, csúcstartó és országos válogatott volt.

    Gazdaság, oktatás, kultúra
    A múlt század végén és e század elején vált közép-európai modern várossá Szabadka. Két évtized alatt – ebből 10 év a múlt, 10 év erre a századra esik – a városiasodás felgyorsult, az ipar, az építészet és a művelődési élet virágzott. Ugyanez mondható a kisiparról és a kereskedelemről, ami már korábban is, de különösen 1869-től, a vasúti közlekedés bevezetésétől, majd 1896-tól, a helyi villanytelep üzembe helyezésétől, nem utolsó sorban 1897-től, a villamosjárat megkezdésétől újabb nagy lendületet vett. A jelenlegi korszerű gyáripart tulajdonképpen akkoriban alapozták meg: köztük a Hartmann és Conen húsfeldolgozó (az egyetlen olyan cég az országban, amely hűtőházzal rendelkezett és külföldre szállított), az 1904-ben alapított Klotild kénsav- és műtrágyagyár, a Ruff testvérek (Adolf és József) akik 1917-ben megkezdték a cukorkagyártást, az 1923-ban létrehozott Sever villanymotorgyár, stb.

    Az első középiskola. a gimnázium 1747. őszén, a zeneiskola 1868-ban, az aggok otthona 1766-ban nyílt meg, Palicsot 1845-ben nyilvánították fürdőhellyé, az első nyomdát 1844-ben (Bittermann Károly, 1805-1869.) alapították, az első újság 1848-ban jelent meg, mozielőadást először a Pécsről érkezett mozitulajdonos, Bianchi Angello tartott a városban, 1899-ben, Lifka Sándor (1880-1952.) 1910. október 13-ánmegnyitotta az első állandó mozgófénykép-színházat, Sztantics György (Đuro Stantić, 1878-1918.) 1906-ban Athénban, az olimpiai játékokon 3000 méteres távgyaloglásban aranyérmet nyert, Szárits János (Ivan Sarić, 1876-1966) pedig levegőbe emelkedett saját tervezésű és készítésű repülőjével 1910. október 16-án.

Megjegyzés:
Krstić, Boško, Subotica, Subotica: Javno preduzeće «Palić-Ludaš», 2.izd, 1996; 5. izd. 2007,
Subotica: pregled, Subotica: Javno preduzeće «Palić-Ludaš», 2006.

Média Központ és Protokoll
024 ÜGYFÉLKAPCSOLATI KÖZPONT
Szolgálati közlemények
SÚLYOS BETEG GYERMEKEK GYÓGYKEZELÉSÉT SEGÍTŐ ALAPÍTVÁNY
Művelődési intézmények
Oktatási intézmények
Helyi közösségek
Sportegyesületek
Informator
Közműdíjak támogatása
Okirat rendelés
Helyi Adóügyi Titkárság
Tájékoztató
Fejlesztési stratégia
Winterfest 2019-2020 téli vásár (2019.12.05-2020.01.13.)