Szabadka és Nancy: Szecesszió a kontinens két különböző részén
A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szervezésében, a szerb Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium támogatásával 2016. november 17-én a párizsi Szerb Művelődési Központban Szabadka és Nancy: Szecesszió a kontinens két különböző részén címmel tartottak előadást és prezentációt. A szecessziós építészet összeköti Szabadkát és Nancyt, amelyek Európa különböző pontjain találhatók, s amelyek még mintegy 20 várossal együtt alkotják a szecessziós városok hálózatát. A bemutató azt a célt szolgálta, hogy szemléltesse azt a közösséget, amelyet a két város vizuális megjelenésében összefonódó szecessziós művészet alkot.
A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet konzervátora, Neda Džamić művészettörténész adott ismertetőt Szabadka városról, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkájáról, valamint a szecessziós városok hálózatáról, amelynek Szabadka 2013 óta tagja. Ezt követően Lajkó Félix zenei aláfestésével a Dinovízió rövidfilmjét mutatták be a szabadkai szecessziós építészetről.
Ezt követően Gordana Prčić Vujnović műépítész, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet konzervátora beszélt a szabadkai szecessziós építészetről, előadását pedig Željko Vukelićnak a Városházáról, a Zsinagógáról, a palicsi szecessziós épületegyüttesről, Raichle Ferenc palotájáról, Miksa Dömötör palotájáról és számos más szecessziós létesítményről készült fotográfiái egészítették ki. A szecesszió azonban nem csupán az építészetben dominált, hanem vezető helyet foglalt el a formatervezésben is (bútor, üveg, kerámia...), amiről Valérie Thomas, a nancy Ecole de Nancy iskola múzeumának a konzervátora beszélt bemutatva a Villa Majorelle-t, amelyet az art nouveau francia példájának mondott. A film és a prezentáció mellett a szabadkai KKMVI kétnyelvű katalógusa tette teljessé a programot. A katalógust Zorica Mandić francia nyelvtanár fordította.
A szépszámú közönség nagy érdeklődést mutatott a szabadkai és a nancy szecessziós művészet iránt, az előadásokat pedig a közönség és a résztvevők közötti élénk párbeszéd jellemezte. A közönség soraiban Szerbiából elszármazott párizsi lakosok is voltak. A résztvevőket nagy megtiszteltetésben részesítette Claude Mandraut Bordeaux-i újságírónő, aki a szecessziót tanulmányozza és dolgozza fel írásaiban, s aki Bordeauxból kizárólag az előadás miatt utazott Párizsba. Az újságírónőt különösen foglalkoztatja a Zsolnay kerámia.
Az előadás és a beszélgetés Nikola Letićnek, a Szerb Kulturális Központ munkatársának a tolmácsolásával zajlott.
Slavica Petrović, igazgató, miniszteri tanácsos, Nikola Letić, művelődési munkatárs, Nataša Veljković, Miljana Đorđević gyakornokok előzékenysége és szívessége, valamint Aleksandar Tokovićnak, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójának a jelenléte is hozzájárult ahhoz, hogy az esemény kellemes hangulatban teljen.
