Megemlékezés a szabadkai zsidók deportálásának 73. évfordulójáról
Az egykori gettó helyén, a Papp Pál utcában a zsidó áldozatoknak emelt emlékmű megkoszorúzásával és a Városháza Dísztermében megtartott gyászüléssel emlékeztek meg a szabadkai zsidók deportálásának 73- évfordulójáról, amikor tranzit-táborokba szállították őket, onnan pedig Auschwitzba és Európa több más náci haláltáborába. A szabadkai önkormányzat nevében Horvát Tímea alpolgármester és Veljko Vojnić, a Városi Képviselő-testület elnökhelyettese koszorúzott.
Horvát Tímea a Városháza Dísztermében kiemelte, hogy a holokauszt módszeres, szervezett, állami üldöztetés és népirtás a különböző etnikai, vallási és politikai csoportokkal szemben a II. világháború során a náci Németország és szövetségesei részéről, a modern kor legszörnyűbb emberiesség elleni bűncselekménye, amely tartós, figyelmeztető következményekkel járt, és örök sebet ejtett a zsidó nép történetén: csak azért, mert zsidók voltak, több mint hatmillió ember veszett oda.
- A szabadkai zsidó közösség is akkor szenvedte el a legtöbb áldozatot. 73 évvel ezelőtt ezen a napon a vasútállomás és a vágányok közvetlen közelében levő gettóból 3.500 zsidót hurcoltak el a vasútállomásra, marhavagonokba terelve szállították őket a bácsalmási gyűjtőtáborba, onnan pedig Auschwitzba és más európai haláltáborba szállították őket – mondta Horvát Tímea.
Emlékeztetett rá, hogy a szabadkai zsidók, noha kevesen voltak, a 19. század második felétől a tragikus 1944-es esztendőig a város fejlődésének, modernizációjának és kiépülésének a hordozói voltak, majd elmondta, hogy épp ezért kell folytatni a tudatformálással kapcsolatos tevékenységet a Szabadkai zsidó népesség jelentőségéről, de tömeges, szervezett megsemmisítésük, a holokauszt okairól is.
- Kötelességünk őrizni az áldozatok emlékét és segíteni a szabadkai zsidó Hitközséget hagyományai megőrzésében, hogy soha ne feledhessük el: ebben a városban létezett és továbbra is létezik a zsidó közösség, amely ma 250 tagot számlál, pedig Szerbiában a harmadik legtömegesebb közösség, Vajdaságban pedig a zsidó kultúra egyfajta központját alkotja – hangsúlyozta Horvát Tímea.
Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke köszönetet mondott a jelenlevőknek, amiért osztoznak a zsidók fájdalmában és szándékában, hogy ne felejtsük el a II. világháború ártatlan áldozatait, s hogy a hatalmas áldozatokra való emlékezés és az eljövendő generációk érdekében méltó módon kellene megjelölni Belgrádban a régi vásártéri haláltábor helyét.
- A régi vásártérnek helyet kell kapnia a térség kollektív emlékezetében és történetében. Ennek érdekében a szerb állam és a belgrádi önkormányzat bizottságot hozott létre a régi vásártér leendő emlékhelye koncepciójának a kidolgozására, melynek keretében helyet kellene kapnia Holokauszt Múzeumnak, amely felöleli a szerbiai zsidók, ezáltal a szabadkai zsidók történetének egy részét is – mondta többek között Szabados Róbert.
A Városháza Dísztermében megtartott alkalmi művelődési műsorban felléptek a jakovói Vožd Karađorđe Általános Iskola és a belgrádi Vasúti Műszaki Iskola tanulói.
Az egykori gettó helyén, a Papp Pál-utcai Közraktárak épületénél álló emlékművet megkoszorúzta az Észak-bácskai közigazgatási Körzet, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetsége, Újvidék, Nagykikinda, Nagybecskerek és Szabadka, valamint Eszék Zsidó Hitközsége, a Német Népi Szövetség, a Harcos Szövetség, a Szabadkai Kommunisták és a Tito Központ, valamint a Nyugdíjasok Szabadkai Egyesülete.