Megemlékezés a harcosok napjáról

Július 4-e, a harcosok napja alkalmából Szabadka Város és az Észak-bácskai Közigazgatási Körzet küldöttsége, Bogdan Laban polgármesterrel és Dragi Vučković körzetvezetővel az élen megkoszorúzta a Fasizmus áldozatainak emlékművét. Koszorúzott még a Zsidó Hitközség, a Szabadka Kommunistái és a Tito Központ küldöttsége is. A harcos-napi megemlékezést a Harcosszövetség Szabadkai Városi Szervezete rendezte.

Bogdan Laban elmondta, hogy ma történelmünk jelentős napjáról, július 4-ről emlékezünk meg, amikor 1941-ben hazánk felkelt a fasizmus, az emberiség történetének leggonoszabb erői ellen.

– A harcosok napjáról megemlékezve különösen a fiatal generációkhoz szólunk a nácizmus elleni harcban hozott hatalmas áldozatokról, de arról is, hogy az a harc tett bennünket valójában a modern Európa részévé, amely ma nem lenne ilyen, ha nem lett volna a fasizmussal szembeni ellenállás. Mi a jövőben is büszkén fogunk emlékezni történetünk minden fontos eseményére és részt veszünk a megemlékezéseken – hangsúlyozta Laban polgármester.

Maksim Bakrač, a szabadkai Harcosszövetség Városi Bizottságának elnöke a megemlékezés résztvevőihez szólva emlékeztetett rá, hogy 1941. július 4-én az ismert baloldali Ribnikarék belgrádi családi házában megtartották a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottsága Politbürójának az ülésén, amelyen megvitatták a megszállt és leigázott Jugoszlávia általános helyzetét, s történelmi döntést hoztak a megszállók és a hazai árulók elleni általános népfelkelésről.

– Az általános népfelkelés megkezdésére vonatkozó történelmi döntés alig három nappal később megerősítést nyert: 1941. július 7-én Fehértemplomban eldördült az első népfelkelői lövés. Az egész világban elsőrendű szenzációként kezelték, jó adag hitetlenkedéssel és a kérdéssel: igaz-e, hogy egy kis balkáni nép fel mert kelni az akkori katonai nagyhatalom ellen, amely a felkelőkhöz képest ezerszer népesebb, erősebb és felszereltebb volt – emelte ki Bakrač.

Elmondta, hogy a Népfelszabadító Mozgalom (NFM) vezetőségének 1941. szeptember 26-án a Krupanj melletti Stolicében megtartott katonai-politikai tanácskozásán megkezdték az első reguláris partizánosztagok létrehozását, a Bosznia és Hercegovina-i Rudóban pedig már 1941. december 22-én megalakult az I. proletár brigád, s hogy a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg a II. világháborúban felbecsülhetetlen mértékben járult hozzá a fasizmus legyőzéséhez.

Bakrač köszönetet mondott a helyi önkormányzatnak, a polgármesternek és a tájékoztatási eszközöknek a szabadkai Harcosszövetség Városi Szervezete iránti korrekt viszonyulásért, majd kiemelte, hogy a harcosszövetség a jövőben is minden legális eszközzel küzdeni fog a neonácizmus és a neofasizmus ellen, mert – mint mondta – ezzel tartozunk a II. világháború összes áldozata emlékének, csakúgy, mint az 1990 utáni fegyveres összetűzések áldozatainak.

A Fasizmus áldozatainak terén tartott megemlékezést követően megkoszorúzták a Raichle Ferenc-parkban felállított Hűségükért emlékművet is.

A harcosok napját 1956. április 26-án kiáltották ki nemzeti ünneppé. A Jugoszláv SZSZK felbomlását követően a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság állami ünnepe lett, de később már csak Szerbiában emlékeztek meg róla. Állami ünnep jellegét a szerb Kormány 2001-ben törölte. Azóta azonban nem hivatalosan, minden évben megemlékeznek róla a Népfelszabadító Háború Harcosai Egyesületei Szövetségének szervezésében.