Megünnepelték a nagy préló napját
A bunyevác közösség négy nemzeti ünnepének egyikét, a nagy préló /nagy fonó/ napját a hagyományoknak megfelelően február 2-án, Szent Marinus napján ünnepelték meg a szabadkai Spartak Étteremben. Az ünnepség keretében hagyományosan megválasztották a legszebb fonódalt, valamint a legszebb fonólányt. A rendezvényt a Bunyevác Nemzeti Tanács (BMN) szervezte.
Suzana Kujundžić Ostojić, a BNT elnöke ebből az alkalomból kijelentette, hogy a nagy préló napját a bunyevácok 1879. február 2-ára emlékezve ünneplik, amikor díszes bunyevác népviseletben először álltak a nyilvánosság elé, hogy gyökereikre büszkén bizonyítsák létezésüket.
- Ennek történelmi jelentősége is van, mivel a bunyevácok ezen a napon először gyűltek össze a nagy fonón, hogy bemutatkozzanak saját közösségüknek, de a városuknak is, amelyben ma is a legnagyobb számban élnek. Jó alkalom volt ez arra is, hogy szervezetten létező közösségként is megmutatkozzunk. A Bunyevác Nemzeti Tanács ezért is nevezte ki ezt a napot nemzeti ünnepévé, összekapcsolva a mával a történelmet és a hagyományokat. Elődeinkhez hasonlóan ünnepeljük a nagy prélót, és ahogyan ők is tették, küzdünk hagyományaink megőrzéséért. Amíg létezünk és őrizzük identitásunkat, azt, amik vagyunk, van remény és jövő a számunkra – emelte ki Suzana Kujundžić Ostojić.
A bunyevácokat nemzeti ünnepükön köszöntötte Bogdan Laban, Szabadka polgármestere is.
- Kedves bunyevácok, mi itt mindannyian így vagy úgy össze vagyunk kötve, s ezért vagyunk barátok, testvérek, szomszédok, komák... Évszázadok óta megosztjuk egymással ezt a térséget, együtt élünk itt, s ezért hasonlók a népviseleteink és a táncaink, ezért vigadunk ugyanazokra a dalokra és körtáncokra. Idén ünnepeljük a SZHSZ Királyság megalakulásának 100. évfordulóját, amelyet együtt hoztunk létre, szerbek is és bunyevácok is, meg a többi nép velünk együtt. Büszkék vagyunk arra, amit őseink örökül hagytak nekünk, nekünk pedig őriznünk kell a hagyományokat, folytatni az általuk megkezdett utat, hogy a következő generációk ránk is büszkék legyenek – hangsúlyozta Laban polgármester.
A nagy fonónak a bunyevác közösség és Szerbia életében betöltött jelentőségét húzta alá Vlado Radulović, az Emberi és Kisebbségi Jogok Irodájából.
- Ez az összejövetel is a bunyevác nemzeti kisebbség sajátosságainak a megőrzéséről szól. Beszélgettünk a Bunyevác Nemzeti Tanács képviselőivel s rámutattunk ennek a csúcsintézménynek a jelentőségére mind a bunyevácok, mind pedig a többi nemzeti kisebbség számára. A bunyevác közösséget illetően nagy előrehaladás történt. Mindenekelőtt kiemelkedik az oktatás, hiszen évről évre mind több gyermek tanul bunyevác beszéden. Reméljük, hogy rövidesen bunyevác nyelven is tanulhatnak, mert mindannyian azt szeretnénk, ha az idei lenne a bunyevác nyelv standardizációjának utolsó éve - mondta Radulović.
A művelődési műsor Kata Kuntić Imaćemo bunjevačko prelo című bohózatával kezdődött Stela Bukvićnak és Dušan Ivićnek, a Bunjevka KME színjátszó szakosztálya tagjainak az előadásában. Ezután következett a Kolo igra, tamburica svira című első fonó dal, amelyet Tamara Babić és a Tajna TZ adott elő, a vendégek pedig türelmetlenül várták a legszebb fonólányok bevonulását és a legszebb fonódal megválasztását.
A legszebb fonólányt a Kata Kuntić, Mirko Babičković és Mijo Mandić összetételű zsűri választotta meg az ünnepség minden résztvevőjével együtt, akik maguk is szavazhattak. Idén a legszebb fonólány Ivana Dulić, első udvarhölgye Jovana Vidaković, második udvarhölgye pedig Maja Antunović lett.
A legszebb fonódalt a Suzana Kujundžić Ostojić, Tamara Babić és Mirjana Savanov összetételű zsűri választotta ki, mégpedig Gabrijela Diklić Noć marinska című szerzeményét.