Szabadkán megnyitották a felújított Zsinagógát

Aleksandar Vučić, a Szerb Köztársaság elnöke és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke ma jelen voltak a felújított szabadkai Zsinagóga ünnepélyes megnyitásán. Vučić államfő kiemelte, hogy a zsidók, de a többi szabadkai életében is a Zsinagóga, amelyet 40 év után újítottak fel, az imádkozás, a tanulás és a gyülekezés háza lesz, Orbán kormányfő pedig, hogy erre a napra úgy fogunk emlékezni, mint arra a napra, amikor Közép-Európa a világnak a legszebb arcát – az együttműködés és a tolerancia arcát mutatta meg.

Vučić elnök köszönetet mondott Orbán magyar kormányfőnek, akinek a segítsége nélkül, mint mondta, nem lett volna ilyen „gyönyörű egyházi létesítmény, amely ilyen valószerűtlenül hat.”

- A budapesti után a második legnagyobb európai Zsinagóga megérdemelt fényében pompázik. A felújításán együtt dolgoztunk, erőfeszítéseinkkel és eszközeinkkel, s ezért külön köszönet Orbán kormányfőnek, akinek a támogatása és részvétele nélkül a Zsinagóga nem ragyoghatott volna így – mondta Vučić.

A munkálatok – mint mondta – összekötötték nem csak a zsidókat, a pravoszlávokat, a katolikusokat és a protestáns vallásúakat, hanem két ország kormányát, nemzetközi szervezeteket is, közel hozták egymáshoz az embereket...

- Boldog vagyok, hogy a szabadkaiak rendelkeznek ezzel az új-régi épülettel, amely szebb mint valaha, de örülök annak is, hogy ide mások is jönnek majd. Ez egy kulturális találkozóhely lesz, és a turisták Szerbiából és Európából is jönnek majd, mert ritka az ilyen létesítmény – hangsúlyozta Vučić, majd hozzátette, hogy a szabadkai zsinagóga országunk egyik jelképe lesz, de a tolerancia és a megértés jelképe is egyben.

- A magyarok és (Orbán) Viktor is sok mindent felróhattak volna nekünk szerbeknek, összetűzésbe kerülhettek volna velünk, mintha azokból nem lett volna elég, de ő azt akarta, hogy a lehető legjobb viszonyokat alakítsuk ki, s ezért most megerősíthetem: a szerbek és a magyarok történetében a legjobbak a viszonyaink, s a legjobbak a két ország viszonyai – emelte ki Vučić elnök.

Orbán Viktor kiemelte, hogy erre a napra úgy fogunk emlékezni, mint arra a napra, amikor Közép-Európa a világnak a legszebb arcát – az együttműködés és a tolerancia arcát mutatta meg.

Elmondta, hogy a a szerb és a magyar kormányt a zsidó nép iránti tisztelet kötötte össze, s hogy a Zsinagóga a jövőbe fordulást jelenti, amelyben a zsidók, a szerbek és a magyarok együtt élnek.

- A szerbek és a magyarok Szabadkán már együtt élnek, ma pedig azt az üzenetet továbbítjuk, hogy ez az az Európa, amelyben élni szeretnénk – együtt, békében, biztonságban – emelte ki Orbán.

Emlékeztetett rá, hogy a magyar Kormány 10 milliárd forintot különített el az Európában található zsinagógák felújítására, majd hozzátette: a II. világháború és a kommunizmus időszaka után Magyarország szerint mindenki kötelessége lehetővé tenni, hogy a keresztények és a zsidók szabadon éljenek.

- Közép-Európa számára csak egy út létezik, az pedig egy olyan Európa, amely számára fontos a keresztény és a zsidó közösség.  Úgy véljük, hogy Szerbiának már régóta velünk együtt kellene az EU-ban lennie és ezen az úton sok sikert kívánunk neki – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Isaac Asiel Szerbia főrabbija elmondta, hogy a szabadkai zsidók a 20. század elején építették fel a Zsinagógát, beépítve ezzel magukat Szabadka alapjaiba, mind vallási, mind pedig minden más értelemben.

Asiel szerint a Zsinagóga többé nem csak Zsidó, hanem szabadkai örökség is, egy hely, amely minden ember számára szeretetet  sugároz.

- Ez Szabadka és Szerbia, Magyarország, Európa és a világ hagyatéka. Köszönet a szerb és a magyar kormánynak, amelyek az alapoktól újították fel a Zsinagógát s változtatták a gyülekezés, a szeretet helyévé – mondta Asiel.

A Zsinagóga ünnepélyes megnyitásán  jelen kellett volna lennie Benjámín Netanjáhú izraeli kormányfőnek is, de más elfoglaltsága miatt nem jöhetett el, levelet intézett Aleksandar Vučić szerb államfőhöz, amelyben azt írta, hogy a Zsinagóga felújítása a Szabadkán élő zsidó közösség előtti tisztelgés jele.

Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke az Orbán Viktor magyar kormányfővel megtartott közös sajtótájékoztatón, amelyre a megnyitóünnepséget követően került sor, azt mondta, hogy mai megbeszéléseik nyitott kérdések nélkül zajlottak. Egyedüli témaként arról cseréltek vélemény, hogy miként dolgozhatnának együtt a szebb jövőért, hogyan ruházhatna be több magyarországi cég Szerbiába, s hogy hogyan foglalhatnának el jobb helyet a szerbiai cégek Magyarországon.

A szabadkai Zsinagóga 1902-ben épült Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján. A Zsinagóga restaurálására az első lépések, a több évtizedig készülő tervek sorozata alapján 1978-ban történtek, amikor fotogrammetriás módszerrel dokumentálták az épület valós állapotát és kidolgozták a statikai szanáláshoz szükséges dokumentációt. Még abban az évben megkezdődött a főkupola és a mennyezet restaurálási terveinek a kidolgozása, ami után különböző javításokat végeztek, megtörtént a tetőcserepek, a bádogborítás és az ereszcsatornák cserélje, majd megépült az új világítás is.