70 éves a Városi Múzeum
A szabadkai Városi Múzeum alkalmi ünnepséggel emlékezett meg fennállásának és a kulturális és természeti örökség, a vidék kulturális identitása megőrzésén végzett munkálkodásának 70. évfordulóját.
Hulló István, a Városi Múzeum igazgatója emlékeztetett rá, hogy a Raichle-palota (1948-1968) és a Városháza után ez a művelődési intézmény 10 évvel ezelőtt költözött át jelenlegi helyére – Dömötör Miksa bérpalotájába – amely így a város történetéről szóló több tízezer tárgynak és a múzeum alkalmazottainak immár harmadik otthona lett.
- Minden jól működő múzeum helyhiánnyal küszködik anyagainak az elhelyezéséhez. Nekünk is hiányoznak külső depók, raktárak a nagyobb dolgok és a helytörténeti, illetve állandó kiállításokhoz, noha a most bemutatásra kerülő tematikus egységek is vonzóak és dinamikusak. A Múzeum halad a korral, folyamatban van minden osztályán a digitalizáció és fokoztuk, különösen a nemzetközi, együttműködést számos projekten keresztül – mondta Hulló.
Slavko Spasić, az ICOM szerbiai Nemzeti Bizottságának elnöke szerint a szabadkai Városi Múzeum saját társadalmi környezetének szellemi és kulturális központja, amely egyrészt kihat tevékenységének a tartalmára, amelyet pedig másfelől bemutat.
Hangsúlyozta: nem feledkezhetünk meg arról, hogy a kulturális örökség tanulmányozásával, védelmével és bemutatásával foglalkozó intézmények a kultúra csúcsintézményei, minden ország büszkeségei.
- Mindannyiunknak azonosak a feladataink: megőrizni és népszerűsíteni a szerb állam kulturális és természeti örökségét, hogy feltöltsük a látogatók lelkét, hogy a gyermekeket megtanítsuk arra, milyen szép országban élnek, a külföldieknek pedig büszkén meséljünk az országból, amelybe jöttek. A múzeumoknak a kulturális-turisztikai kínálat szerves részét alkotó védjeggyé kell válniuk. A kultúra nem költség, hanem a gazdasági fejlődés jelentős eleme. Ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk, dinamizmusra van szükség nem csak a belső szerkezetben, hanem az üzleti stratégiában és a kommunikációs technikákban is – emelte ki Spasić.
Miroslava Babić, a Városi Tanács művelődésért felelős tagja elmondta, hogy a Városi Múzeum – amely jelenleg egy 20. század-eleji szecessziós épületben, Dömötör Miksa bérházában működik – a kreatív ipar, a digitalizáció és a vizuális média új formáinak korában kapott otthont, amikor különösen fontos az oktatás.
- A Múzeum vállalta, hogy gyűjteményein, katalógusain, évkönyvein keresztül is oktasson. A múzeumlátogatásnak tanítania kellene, a látogatókat bevonni a hely történetéről szóló kiállításokba, arra, hogy a látható tárgyak az ide települt, itt élt, vagy innen eltávozott nép életének fontos tanúi. Vidékünk időutazása, a múltba való utazás tele van kihívásokkal a természeti, archeológiai, antropológiai, történelmi, pedagógiai és etnológiai értékek megőrzésében és bemutatásában. A mesés Zsinagógára nyíló legszebb kilátással a Múzeum összeköti a tegnapot és a mát, a mögöttünk maradt és az előttünk álló időt – hangsúlyozta Miroslava Babić, majd hozzátette, hogy a szabadkai önkormányzat igyekszik a továbbiakban is támogatni ezt a művelődési intézményt céljai elérésére irányuló erőfeszítéseiben.
A szabadkai Városi Múzeum keretében 2002 szeptembere óta működik a topolyai részleg, amelyben biológiai, régészeti, helytörténeti, irodalmi és művészettörténeti jellegű állandó kiállítás látható.