Szükséges az iskolahálózat ésszerűsítése

A Miloš Crnjanski Általános Iskola bezárása körüli aktuális történések, valamint az iskolában tanuló diákok szüleinek a reakciója kapcsán ma a Városháza Média Központjában sajtótájékoztatót tartott Jasmina Stevanović, a Társadalmi-tevékenységügyi Titkárság titkára és Etela Jerinkić, a polgármester oktatásügyi és szociális-védelmi tanácsosa. A tájékoztatón jelen volt Nataša Aleksić, a Városi Tanács oktatásért felelős tagja is.

Azokat a tényeket, amelyek azt mutatják, hogy semmi sem történt elhamarkodottan és átláthatatlanul, Jasmina Stevanović ismertette. Az igazság kedvéért ismertette az újságírókkal azt az eljárást, amely megelőzte az általános iskolák szabadkai városi hálózatáról szóló dokumentum javaslatának kidolgozását, amelyet a Városi Tanács következő ülésén vitatnak meg.

Az intézmények meglevő hálózatának hatékonysága érdekében az önkormányzat az Oktatási, Tudomány- és Technológiafejlesztés-ügyi Minisztérium utasításával összhangban látott hozzá a Szabadka Város területén levő oktatási intézmények területének és más erőforrásainak ésszerű, illetve optimális használatával kapcsolatos elemzéshez. Az elemzés eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy szükség van az intézmények hálózatának módosítására, amelynek javaslata elkészült és a Városi Képviselő-testület következő ülésén kerül napirendre. Az alapvető cél az volt, hogy tekintsük át, milyen mértékben költjük ésszerűtlenül és feleslegesen az önkormányzat és a szerb állam pénzét – emelte ki Jasmina Stevanović. 

A szakmai csoport munkájában a mércék az ésszerűtlenül működő iskolákat ölelték fel.

A helyzetelemzés megállapította, hogy az első ilyen a Miloš Crnjanski ÁI, mivel kevesebb mint 400 tanulója van, miközben a közvetlen közelében (két kilométernél kisebb sugarú körben) még egy központi iskola létezik, és megoldatlanok a tulajdonjogi viszonyai is.  Ennek a mércének az alapján megszüntetnék a városi közösségekben működő, ésszerűtlen kis központi iskolák jogi személyiségét. Fontos megjegyezni, hogy a kritérium alkalmazásával nem kerül veszélybe az alapfokú oktatáshoz való hozzáférés, mivel a közelben van még egy, nagyobb központi iskola, amely befogadná a tanulókat – mondta Stevanović. 

Nem megkárosítani a foglalkoztatott tanárokat és a tanulókat 

Az önkormányzatnak nem áll jogában rendeletet hozni az iskolák megnyitásáról, illetve bezárásáról, emlékeztetett rá, hozzátéve, hogy az önkormányzat dolgozza ki a Szabadka Város területén működő közoktatási általános iskolák hálózatáról szóló dokumentum javaslatát.

Ezt a dokumentumot Vajdaság Autonóm Tartomány hagyja jóvá, miután azt elfogadta Szabadka Város Képviselő-testülete. A közoktatási általános iskolák szabadkai városi hálózatáról szóló rendelet javaslatáról még nem folytatott vitát Szabadka Város Városi Tanácsa – hangsúlyozta Stevanović.

A Szabadka Város területén működő közoktatási általános iskolák hálózatáról szóló dokumentum kidolgozásának alapját az a tanulmány képezi, amely áttekinti a natalitás helyzetét, azaz a majdani általános iskolás tanulók számát, Szabadka Város fejlődésének földrajzi, demográfiai, gazdasági, kulturális, szociális és oktatási vonatkozásait, valamint az iskoláskor előtti intézmények és az általános iskolák hálózatáról szóló dokumentum meghozatalának mércéiről szóló rendelet (SZK Hivatalos Közlönyének 21/2018. száma) kritériumainak a teljesítését.

Az önkormányzat által kidolgozott tanulmány az általános oktatás hálózatában tapasztalható ésszerűtlenségek elemeit dolgozza fel. A Szabadka Város általános iskolai hálózatáról szóló dokumentum nincs összhangban a szabadkai iskolarendszer valós szükségleteivel.

 A legnagyobb ésszerűtlenség a Miloš Crnjanski ÁI-ban tapasztalható, ahol 355 tanuló van, valamint a Jovan Mikić ÁI 481 tanulóval. Ez a két iskola közös udvart használ. Az oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény 107. szakasza alapján a szabadkai optimalizálási modell magában foglalná a Miloš Crnjanski ÁI működésének a beszüntetését – beolvasztását és az iskola által használt épület rendeltetésének a megváltoztatását. A Miloš Crnjanski iskola (355 tanulóval) elveszítené jogi személyiségét és beolvadna a Jovan Mikić iskolába – mondta Jasmina Stevanović.

Ez az ésszerűsítési modell megszünteti egy iskola jogi személyiségét és megtartja mindkét épület oktatási célú hasznosítását. Ebben az esetben a megszüntetett központi iskola épületét az oktatási rendszer más szükségleteire használnák fel.  A megszüntetésre kerülő iskola tanulóinak joguk van az oktatás és nevelés folytatására a szülők által kiválasztott másik intézményben.

Az önkormányzat maximálisan törekedni fog arra, hogy a másik iskolába történő beolvasztással ne szenvedjenek kárt sem a foglalkoztatottak, sem a tanulók. Az önkormányzat az ágazati minisztérium illetékeseivel való megbeszélés útján megtesz minden hatáskörébe tartozó lépést, hogy a Miloš Crnjanski ÁI alkalmazottai ne maradjanak norma nélkül – mondta Stevanović.

Ha megállapítják, hogy valamelyik foglalkoztatott esetében nincs szükség a teljes vagy a nem teljes munkaidőre, az oktatás és nevelés alapjairól szóló törvény, valamint az általános és középiskolákban, valamint a diákotthonokban foglalkoztatottakra vonatkozó ágazati kollektív szerződés rendelkezései szerint járnak el.

Megtalálni a gyermekek számára a legfájdalommentesebb megoldást

Évek óta szó van arról, hogy a Miloš Crnjanski Általános Iskola ésszerűtlenül működik.

Az iskola vezetőségét a Titkárságon tartott megbeszélésen egy évvel ezelőtt tájékoztattuk az ésszerűsítési tervekről, de erről nyilvánvalóan nem tájékoztatták a szülőket. Teljes mértékben megértjük a szülők aggodalmát, mivel nem tájékoztatták őket, így patt helyzetbe juttatták őket, de ez az iskola vezetőségének a feladata lett volna, nem pedig az önkormányzaté – magyarázta el Jasmina Stevanović.

Mint mondta, a gyermekek érdekei semmilyen módon sem sérülnének, figyelembe véve, hogy ugyanabban az udvarban található a másik iskola, csupán megszűnne a privilégiumuk, amellyel nem rendelkezett a városi iskolákban két műszakban tanuló 8.000 diák.

Az önkormányzat, a tanárok és a szülők közös feladata, hogy a gyermekek számára minél fájdalommentesebben oldják meg a másik iskolába való átlépést, s hogy megtaláljuk azt a modellt, amellyel az átirányított diákok megtarthatnák a tanítónénijüket – mondta Jasmina Stevanović.

Szabadkán már évek óta nyilvánvaló a helyhiány a középfokú oktatásban és iskoláskor előtti oktatás számára. 

Az önkormányzat szándékában áll a Miloš Crnjanski ÁI helyiségeinek kizárólag oktatási célokra történő átalakítása. A Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola az oktatási-nevelési munkát a Zsidó Hitközséghez tartozó épületben folytatja. Ez az iskola nem rendelkezik tornateremmel sem, így a tanulók nem rendelkeznek a testneveléshez szükséges megfelelő feltételekkel, mondta Stevanović, majd hozzátette, hogy Szabadka Város a Bosa Milićević Közgazdasági Iskola esetében éves szinten több mint kéltmillió dinárt fizet bérleti díj címén.

A Bosa Milićević Közgazdasági Iskola anyagi költségei 2017-ben 9,8 millió dinárt tettek ki. A nem megfelelő iskolaépületből való átköltözéssel megtakarítás valósulna meg mind az önkormányzat költségvetésében, mind a közműdíjak, mind pedig az épület karbantartása terén. Minthogy az az épület, amelyben a Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola működik, a Zsidó Hitközség tulajdonában van, Szabadka Város nem fordíthat pénzt az iskolai munka feltételeinek a javítására – hangsúlyozta Jasmina Stevanović.

Etela Jerinkić ennek a folyamatnak a történetét ismertette, s hangsúlyozta, hogy a múlt év februárjában az Oktatási Minisztériumból felhívták a figyelmet arra, hogy hiányosságok vannak az általános és középiskolák hálózatának a kialakításáról szóló köztársasági kormányrendelet alkalmazásában, amelyet még 2010-ben fogadtak el.

Az iskolahálózat ésszerűsítéséről és optimalizálásáról már régóta szó van, ami pedig konkrétan a Miloš Crnjanski iskolát illeti, ez a probléma nem másfél éves, hanem régebbi keletű. Az Oktatási Minisztérium illetékeseinek látogatásairól és a megvitatott kérdésekről az igazgatók és az iskola vezetősége rendre tájékoztatva volt, tehát semmit sem titkoltak előlük. Minden nyilvános és átlátható volt – mondta Etela Jerinkić.

 A szerb Kormány rendeletének végrehajtását évek óta halogatják, sőt még egy tanulmány is készült arról, hogy hogyan nem hajtják végre a rendeletet.

Ezt a tanulmányt is eljuttattam az iskolaigazgatókhoz, konkrétan a Miloš Crnjanski Általános Iskola igazgatójához is – hangsúlyozta Etela Jerinkić.

A 2011/2012-es tanévben csak a szerb nyelvű tagozatok maradtak, mivel a magyar nyelvű tagozatok átkerültek az Október 10-e és a Jovan Mikić általános iskolákba. Ekkor tértek át az egy műszakos munkára, ami megfelelt a város más részein élő szülőknek is, hogy gyermeküket épp ebbe az iskolába járassák.

A tanulók számának kisebb növekedése sem volt elég ahhoz, hogy teljesüljenek a szerb Kormány rendeletében előírt mércék. Ez az iskola már 10 éve nem tesz eleget annak a feltételnek, hogy önálló jogi személyként működjön – mondta egyértelműen Etela Jerinkić.