Díszülést tartottak Mindörökké testvérek elnevezéssel

Ma este a Jadran színpadán a Szent Száva Szerb Művelődési Központ, a Bunyevác Művelődési Központ, Szabadka Város és az 1912-1918-as háborús önkéntesek, leszármazottaik és tisztelőik egyesületének együttes szervezésében Braća uvek - uvik zajedno címmel díszülést tartottak a szerb katonaság Szabadkára történt bevonulásának 100. évfordulója alkalmából. Ezt a rendezvényt 1991 óta rendezik meg, amikor megújították a szerbek és a bunyevácok testvériségéről szóló okiratot és megállapodtak abban, hogy együttműködnek a fontos történelmi eseményekről való együttes megemlékezés érdekében. A díszülésen jelen volt Bogdan Laban, Szabadka polgármestere és Dragi Vučković, az Észak-bácskai Közigazgatási Körzet vezetője is.

A megjelentekhez szólva Laban polgármester emlékeztetett rá, hogy a szerb katonaság 2018. november 13-án vonult be Szabadkára, aznap, amikor Belgrádban aláírták az I. világháború utolsó békéjét, s hogy két nappal a nyugati fronton Németországgal november 11-én létrejött békeszerződés után Belgrádban az Alapok Igazgatóságának, a mai Nemzeti Múzeumnak az épületében 1918. november 13-án késő este aláírták a katonai konvenciót a Magyarországgal kötött békéről, s hogy a belgrádi béke alapján húzták meg a demarkációs vonalat, s szabályozták az elfoglalt területek hatalmi kérdéseit. 

Az Anton  Živulović alezredes és Mihajlo Bodi őrnagy szerb tisztek vezette harcban edzett hős katonákat a szabadkai vasútállomáson esteledéskor, esős időben nagy lelkesedéssel és izgalommal várta nagyszámú polgár, mondta a polgármester, hozzátéve, hogy őszinte szavakkal üdvözölte őket Šime Milodanović és Jovan Manojlović, a néhány nappal korábban megalakított Bunyevác-Szerb Nemzeti Tanács navében, Dembitz Lajos alpolgármester és Havas Emil a magyar hatalmi szervek nevében.

Kiemelte, hogy Szerbia közismerten nem volt felkészülve a háborúra, hogy nem rendelkezett haditervekkel, s hogy amikor megtámadták, nem tehetett más, védekeznie kellett.

A szerb kormány hadi céljait folyamatosan a hadműveletek alakulásával összhangban fogalmazták meg 1914 második felében, hangsúlyozta a polgármester, kiemelve, hogy Szerbia 1914-ben megvédte magát, első szövetségi győzelmeit aratta a központi hatalmakkal szemben, majd hadi céljait a decemberi niši nyilatkozatban fogalmazta meg.

Az I. világháború korszakos történelmi folyamatot – Vajdaság Szerbiához való csatlakozását – indította el, aminek ugyancsak idén ünnepeljük a 100. évfordulóját, mondta Laban polgármester, aláhúzva, hogy az 1918-ban az új állam két megszálló hatalom, a török és az osztrák-magyar romjain, a délszláv népek törekvéseinek logikus eredményeként jött létre, hogy egyesüljenek, méghozzá három súlyos, felszabadító háború, az I. világháború és a két balkáni háborút követően. Ennek alapjaiba Szerbia mintegy 1.300.000 emberáldozatot épített be.

Kötelességünk és feladatunk nem csak megóvni az I. világháborús győzelem emlékét, hanem abból levonni a tanulságokat, milyen drága is az a szabadság, amelyet nekünk adtak, és milyen nagy az ára, ha elveszítjük. A mi és a jövő generációk feladata megőrizni nemzeti értékeink és vívmányaink értelmét s leróni a tiszteletet a hős elődök emléke előtt, akik a szabadságért feláldozták azt ami a legértékesebb: az életüket – üzente Laban polgármester.

A ma esti díszülés második részében a szabadkai Népszínház művészei a Miroljub S. Vučinić Na krilima slave i ujedinjenja című jeleneteire épült előadásban vitték színre az 1918-as szabadkai eseményekről szóló visszaemlékezéseket. A forgatókönyvet írta és az előadást rendezte Boško Boškov szabadkai színész.

A díszülés a Szerb Köztársaság Bože pravde himnuszával és a bunyevác Podvikuje bunjevačka vila ünnepi dallal vette kezdetét a Sveti Roman Melod templomi kórus előadásában. A műsorban részt vett a Mladost IME népi együttese is.