A bunyevácok megünnepelték nemzeti ünnepüket és az egyesülés évszázadát
A Szerb Köztársaság Bože pravde himnuszával és a bunyevácok Podvikuje bunjevačka vila című ünnepi dalával vette kezdetét a díszülés a Városháza Dísztermében, amellyel a Bunyevác Nemzeti Tanács megünnepelte a négy nemzeti ünnep egyikét, a szerbek, bunyevácok és más szláv népek Nagy Népgyűlésének napját, amelyet Újvidéken tartottak 1918. november 25-én, valamint Bácska, Baranya és a Bánság Szerb Királysággal történő egyesülésének századik évfordulóját.
Bogdan Laban, Szabadka polgármestere a megjelentekhez szólva kiemelte, hogy száz évvel ezelőtt, eleink bátorságának és elszántságának köszönhetően született meg a szabadság.
- Városunk, Bácskánk, a Vajdaságunk Szerbia részévé vált. A szerbek, bunyevácok, szlovákok, ruszinok, románok, más népek és nemzetek kiharcolták a függetlenségüket - emlékeztetett Bogdan Laban.
Kötelességünk, mondta, tisztelegni polgártársaink előtt, akik elszántan, számítgatás nélkül döntöttek úgy, hogy 1918. november 25-én részt vesznek a Nagy Népgyűlésen és Bácskának, a Bánságnak és Baranyának a szabadságszerető Szerbiával való egyesülésére szavaznak.
1918. november 25-én szavazatukkal aláírták azt az okiratot, amely visszavonhatatlan döntést jelentett a legfontosabb emberi értékek iránti elkötelezettség mellett, mondta Laban polgármester, hozzátéve, hogy az az okirat abból a meggyőződésből fakadt, hogy a haladás csak akkor lehetséges, ha a különbözőséget előnynek, az egységet pedig a legnagyobb értéknek tekintjük.
- Ma mások az idők 1918-hoz képest. Elnökünk, Aleksandar Vučić politikája, hogy ne háborúzzunk, hanem békében éljünk. Hogy a szebb jövőt építsük gyermekeink számára. Miattuk kell tudatában lennünk annak, hogy a legnagyobb érték embernek lenni – hangsúlyozta Bogdan Laban.
A nemzeti tanács Oroszországgal és Kínával való együttműködési irodájának igazgatója, Nedeljko Tenjović tolmácsolta Tomislav Nikolićnak, a Szerb Köztársaság korábbi elnökének üdvözletét, aki nagy megbecsüléssel viszonyult a bunyevác néphez. Többek között azt mondta, hogy felbecsülhetetlen a bunyevácok szerepe a Nagy Népgyűlésen.
- Az önök közösségét országunkban tiszteletben kell tartaniuk a jövő nemzedékeinek is. Az a tény, hogy ezt a napot a bunyevácok nemzeti ünnepévé nyilvánították, a nap iránti nagy tiszteletüket bizonyítja, a Szerbia iránti viszonyulásuk pedig fényes példával szolgál más nemzeti közösségek számára – mondta Tenjović.
Igor Mirovićnak, a tartományi Kormány elnökének a nevében prof. dr. Zoran Milošević szólt az egybegyűltekhez. Kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés számára beszédet mondani a nagy évforduló előestéjén, majd kitért 1918 novemberének viharos és sorsdöntő eseményeire, s még egyszer csodálatát fejezte ki a bunyevácoknak az akkor betöltött szerepe iránt.
- Bácska, Bánság és Baranya területének 757 küldötte közül, akik november 25-én egyhangúlag döntöttek az egyesülésről és ezzel egy történelmi időszak végéről és egy új időszak kezdetéről döntöttek, 84 bunyevác férfi és nő volt. A Nagy Népgyűlés nyolc elnöke közül egy bunyevác is volt, Fabijan Malagurski. Blaško Rajić akkoriban hatalmas szerepet töltött be, a hét nő közül pedig, akik az európai parlamentarizmus története során 1918. november 25-én Újvidéken szavazati joggal rendelkeztek, négy bunyevác volt. Végezetül pedig, a Nagy Népi Tanácsba, amely egy ideig a vajdasági kormány szerepét töltötte be, nyolc bunyevác került be – emlékeztetett rá Milošević.
Aleksandar Petrović, Újvidék alpolgármestere elmondta, hogy 1918. november 25-e arany betűkkel íródott be népeink történetébe.
- Hiszem, hogy a bunyevácok a jövőben is velünk vállvetve tevékenykednek az erősebb és jobb Szerbiáért vívott küzdelemben. Az egy évszázaddal ezelőtt felismert közös értékeket a jövőben is ápoljuk a bunyevác, a szerb és minden más nép jóléte érdekében – mondta Petrović.
Suzana Kujundžić Ostojić, a Bunyevác Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, hogy az idei év egyik legfontosabb üzenete – hogy a bunyevácok még mindig itt vannak.
- Azt hiszem, hogy ez a legfontosabb. A nagy történelmi dátum óta egy évszázada folytonosságban élünk, azt látjuk, hogy nem tévedtünk, olyan irányba indultunk, amelynek van iránya és értelme. Megőriztük a nevünket, sajátosságainkat, s a napokban arra számítunk, hogy a bunyevác beszédet nyelvvé nyilvánítsák. Ezek nagy dolgok, amelyek miatt minden bunyevác férfinek és nőnek büszkének kell lennie arra, amit a 84 küldött tett száz évvel ezelőtt, s amit akkor kijelöltek – emelte ki Suzana Kujundžić Ostojić.
A díszülésen Nela Ivić részleteket olvasott fel Mara Đorđević Malagurski Ni mrtva u tuđini című művéből, Tihomir Vrbanović és Dušan Ivić pedig Jaša Tomić és Blaško Rajić beszédeiből idézett. Bemutatták a Velikani srpske Vojvodine című dokumentumfilm egy részletét, műsorban pedig fellépett még a Szabadkai Tamburazenekar, valamint a Bratstvo VIME.