Ismertették a polgári jogvédő jelentését a magyar nyelv és írás hivatalos használatáról

Szabadka Város, amelyben egyenrangú hivatalos használatban van a szerb, a magyar és a horvát nyelv, pozitív példával jár elöl a magyar nyelv és írás hivatalos használatában, hangzott el a Városháza Kék termében megtartott összejövetelen, amelyen ismertették a polgári jogvédő Külön jelentését a magyar nyelv és írás hivatalos használatáról. A magyar nyelv és írás 31 városban/községben van hivatalos használatban, csakúgy, mint Vajdaság AT szerveinek és szervezeteinek a munkájában, s mivel a magyar nemzeti kisebbség tagjainak a száma meghaladja a törvényben előírt két százalékot, a magyar nyelv használható a köztársasági szervekhez intézett beadványokban, azzal a joggal, hogy a választ is ezen a nyelven és írással kapja meg a fél.

A szabadkai önkormányzat, Bogdan Laban polgármester és a maga nevében szólva Horváth Tímea alpolgármester üdvözölte a vendégeket, elégedettségének adva hangot, amiért városunk ismét a házigazdája egy ilyen összejövetelnek.

- Szabadka Város Alapszabálya értelmében egyenrangú hivatalos használatban van a szerb, a magyar és a horvát nyelv. A polgárok bármikor Szabadka Város szerveihez fordulhatnak és anyanyelvükön igényelhetnek valamilyen szolgáltatást, vagy intézhetik ügyeiket, illetve vehetnek részt valamilyen eljárásban.  Rendelkezésükre áll a képviselő-testületi szervek fordító szolgálata, Szabadka Város Képviselő-testületének ülésein pedig biztosított a szimultán fordítás – mondta egyebek mellett Horváth Tímea.

Robert Sepi, a polgárok nemzeti kisebbségi jogainak helyettes jogvédője a sajtó képviselőinek elmondta, hogy a terepi munkája során az EBESZ-beli kollégáival, valamint a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap képviselőivel azokban az önkormányzatokban, amelyekben hivatalos használatban van a magyar nyelv és írás, reálisan mérték fel a helyzetet, s a korábbi megállapításokhoz hasonlóan leszögezték: a jogi keret jó, de nem elégségesek a pénzügyi kapacitások és nem eléggé erős a tudat a kisebbségi nyelvek és írás hivatalos használatának a jelentőségéről, illetve a káderekkel való feltöltöttség.  

- Az önkormányzatokban szükség van a folyamatos munkára, mind a magyar nyelv és írás ismeretével kapcsolatos képzés, mind pedig az anyagi eszközök idejekoráni biztosítása során, ami hozzájárulna ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai számára szavatolt és előírt jogok hatékonyan és gyorsan valósuljanak meg. Meg kell értenünk, hogy a nyelv a kapcsolatok eszköze, nem pedig a megosztottságé, a széthúzásé és az elhatárolódásé, s hogy a szavatolt jogok megvalósítása melletti kiállás nem irányul másra, mint a saját kulturális identitás megőrzésére – hangsúlyozta Sepi, hozzátéve, hogy a kapott adatok tükrében a helyzet Szabadkán a magyar nyelv és írás hivatalos használata tekintetében kivételesen jó.

Joseph Mellott, az EBESZ szerbiai missziójának vezető-helyettese elmondta, hogy az EBESZ missziója Szerbiában második alkalommal támogatja egy ilyen jelentés kidolgozását, miután tavaly támogatta a Külön jelentés kidolgozását az albán nyelv és írás hivatalos használatáról Dél-Szerbiában.

- Az EBESZ missziója támogatja a partnerség, illetve a hidak kiépítését az intézmények és a polgárok között, a polgárok között pedig ott vannak a nemzeti kisebbségek képviselői is. Számunkra kivételes jelentőségű, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői ismerjék a jogaikat csakúgy, mint a nyelvük és írásuk hivatalos használatával kapcsolatos jogaikat. Ami számunkra ugyancsak fontos, hogy nem csak a kisebbségi nyelvek és írás hivatalos használatát támogatjuk, hanem kiemeljük a szerb nyelv tanulásának a szükségességét is. Ez tehát egy kétirányú folyamat. A nemzeti kisebbségek tagjainak el kellene sajátítaniuk a szerb nyelvet, de ugyancsak fontos, hogy számukra is lehetővé tegyék az intézményekhez és hivatalos eljárásokhoz való hozzáférést a nyelvükön és írásukon – mondta Mellott.

Marija Ušumović Davčik, a szabadkai Városi Közigazgatás vezetője kiemelte: az a tény, hogy a Szerb Köztársaság polgári jogvédőjének hivatala a magyar nyelv hivatalos használatáról szóló jelentésének ismertetéséhez Szabadkát választotta házigazdának, azt mutatja, hogy Szabadka Város pozitív példával szolgál a magyar nyelv hivatalos használatát illetően.

- Ilyen tekintetben hosszú tapasztalatokkal rendelkezünk, Szabadka Városban 1991-től van hivatalos használatban a magyar nyelv is. Ez a polgárok számára mindenekelőtt azt jelenti, hogy mindenfajta eljárásban a városi szervek előtt használhatják a magyar nyelvet, s hogy ezek az eljárások magyar nyelven is lefolytathatók. A gyakorlat azt mutatja, hogy a polgárok élnek ezzel a jogukkal, talán nem olyan számban, mint amennyi talán elvárható lenne, ami összefügg néhány gyakorlati okkal, de mi a törvénnyel összhangban mindenképpen tiszteletben tartjuk ezt a kötelezettséget, s ezt a jogot biztosítottuk Szabadka polgárai számára. Azok számára, akik ezt szeretnék, s akik a magyar nemzeti közösség tagjai – hangsúlyozta Marija Ušumović Davčik.