Loading...

+381 13 661-122

Grad Subotica

Aktualitások

Bemutatták 50 potenciális vajdasági gyógyfürdői lokalitás fejlesztési tanulmányait

2019.03.15.

A Tartományi Gazdasági és Turisztikai Titkárság a Belgrádi Egyetem Bányászati-Földtani Karával és a belgrádi Építészeti, valamint az Orvostudományi Kar szakértői szerző-csapatával együttműködve Vajdaság AT Képviselőházának Nagytermében bemutatta a Vajdaság belneológiai potenciáljának fejlesztési tanulmányait. Kétévi munkával a tartomány területén ötven helyszínt határoztak meg és jelöltek ki, amelyeken a legkedvezőbbek a kilátások arra, hogy turisztikai, sportüdülői és gyógyászati funkciókat alakítsanak ki.

12472_1.jpg

A tanulmányokat a Titkárság dolgozta ki a Belgrádi Egyetem Bányászati és Földtani Karával együttműködve. Azok átfogó elemzést tartalmaznak a természetes gyógyászati tényezőkről, vagyis a föld alatti vizek mellett a gyógyiszapot, a földgázt és az éghajlatot is felölelték.  A kutatás tárgya és terjedelme szükségessé tette a különböző tudományágak szakértőinek a bevonását.

Ez a jövő korosztálynak szóló történelmi vállalkozás. A tanulmányoknak nem csupán a magán- és a közszféra összefogásával megvalósuló új beruházásokat kellene eredményezniük, hanem az éjszakázások, a látogatók számának, az újabb turistahullám fogyasztásának, a foglalkoztatásnak a növekedését és a kereskedelmi deficitnek a csökkentését is. A gyógyfürdői és gyógyászati turizmus terén a zöldmezős beruházási modellt választottuk. Az önkormányzatoktól függ, hogy milyen beruházási modellt választanak – mondta Ivan Đoković, a tartományi Kormány alelnöke, tartományi gazdasági és turisztikai titkár, majd hozzátette, hogy épp a gyógyászati és a wellness turizmus a legnagyobb jövedelemnövelő tevékenység, egy befektetett dinárból hetet teremt.

Kiemelte, hogy a meglevő gyógyfürdők felújítása, újjáépítése és privatizálása nem teremthet rövid idő alatt új értékeket és nem vezethet a kitűzött célok eléréséhez, majd hozzátette, hogy jelenleg épül a redneki wellness és spa központ, valamint Szabadkán a termálvizes medence helyén az aqua park, továbbá hogy a célirányos látogatások száma igazolja, hogy a tanulmánnyal felölelt területeken megkezdődnek a beruházások.

A tanulmányokat és kidolgozásuk módját prof. dr. Dejan Milenić, a Belgrádi Egyetem Bányászati-Földtani Karának rendes tanára ismertette, hangsúlyozva, hogy a tanulmányok a kutatások részletes, második szakaszát képviselik, amelyek alapján kidolgozták a turisztikai termékek kialakításának alapjait mindenekelőtt a természetes gyógyászati erőforrásokba történő beruházások útján a turisztikai kínálat fenntartható és korszerű fejlesztése érdekében. Mint mondta, a kutatások célja a gyógyfürdői turizmus fejlesztése stratégiai dokumentumainak a kidolgozása volt, amelyek a természetes gyógyászati tényezőkön alapulnak.

Milenić elmondta, hogy három balneológiai körzetet határoztak meg a megfelelő alkörzetekkel együtt, valamint azokat a potenciális területeket, amelyek alkalmasak a természetes gyógyászati tényezők különböző szintű és célú kitermelésére. Gyakorlati jelentősége abban van, hogy meghatározza a természetes gyógyászati tényezők és a jelenlegi, illetve majdani felhasználók bonyolult viszonyát a további kutatások megtervezése és kivitelezése, továbbá a gyógyturizmus fejlesztési akcióterveinek a megvalósítása érdekében.

A kiválasztott vajdasági helyszíneken összesen hat kitermelési kategóriát határoztak meg, ezek a közkutak, gyógyiszap kitermelése, közfürdők, wellness és spa, sportüdülési központok, aqua parkok, szakkórházak és rehabilitációs központok. Világos kép alakul ki a gyógyfürdői potenciálokról, amelyek jobbára egyenletesen oszlanak meg, azaz mind a hét adminisztratív közigazgatási körzet területén vannak potenciális helyszínek a föld alatti vizek és iszap természetes gyógyászati tényezőként történő kitermelésére.

A szabadkai önkormányzat nevében az 50 vajdasági potenciális gyógyfürdői lokalitás fejlesztési tanulmányainak a bemutatásán Srđan Samardžić, a Városi Tanács turizmusért, beruházásokért és nemzetközi együttműködésért felelős tagja volt jelen.