Ne égessék el a növényi maradványokat!

Óvjuk meg a talajt a jövő nemzedékei számára. Égetéssel magas hőfok keletkezik, ami a talajfelszínt hamuvá és porrá alakítja, amit a szél elfúj, a csapadék elmossa, ezáltal pedig eltűnik a következő évek termőképessége szempontjából legfontosabb réteg. Égetéssel megsemmisül a növények táplálkozásában nélkülözhetetlen szerepet betöltő talajban élő összes szervezet (földigiliszta, mikroorganizmusok), melyek felbomlasztják a talajban levő szerves anyagokat, így javítva a talajszerkezetet, ami által felhasználhatóvá alakítják a tápanyagot a növények számára. Az égetésnek egyetlen hasznos célja sincs, csak károkat okoz a mezőgazdasági termelőknek.

Beszántással javítható а talaj vízháztartása. Az őszi-téli szántás idején a termőföldek akár 2,5%-kal több nedvességet tartalmaznak, mint azok, amelyeken nem dolgozzák be a tarlót.

A beszántás a gyomirtás eszköze is, mert serkenti a gyomnövény magcsírázását, amit aztán további kezeléssel könnyeb megsemmisíteni.

Beszántással visszakerül a talajba egy része annak, amit a betakarítással elveszünk - a legfontosabb tápanyagok (nitrogén, foszfor, kálium) és a szerves anyagok. Így kevesebb trágyázásra van szükség, de ez a talajjavítás egyik módja is, mert porózusabb lesz, ezzel pedig jelentősen csökken a műveléskor elhasznált üzemanyag mennyisége, mert kevésbé lesz kemény a föld.

A tűzvédelmi törvény alapján (50. szakasz) tilos a szármaradvány, a szemét, a növényi melléktermék égetése. A tüzet okozó személy külön jogszabály szerint köteles megtéríteni a tűzoltó-mentő szolgálat beavatkozási költségeit: a természetes személy 10.000 dinár pénzbírsággal sújtandó és 300.000 dinártól 1.000.000 dinárig terjedő összeggel a jogi személy.

Az a gazdaság, amelyről bebizonyosodik, hogy betakarítási maradványt égetett, kétéves időtartamra elveszíti jogosultságát a mezőgazdasági ösztönző eszközök elnyerésére.

A növényi maradványok égetése a szabadban gyakran okoz óriási anyagi károkkal és balesetekkel járó ellenőrizhetetlen tüzeseteket.