Társadalmi párbeszéd és fenntartható fejlődés címmel tartottak értekezletet a Palicsi Öko Központban

Az emberi és kisebbségi jogokkal és társadalmi párbeszéddel megbízott minisztérium hatáskörébe tartozó törvény könnyebb alkalmazása céljából, Gordana Čomić, miniszter a munkatársaival Szabadkán a nemzeti tanácsokkal, a Palicsi Öko Központban pedig a közszféra és a civil szektor képviselőivel tartott értekezleteket, melynek témája a társadalmi párbeszéd és fenntartható fejlődés volt. Az Emberi és Kisebbségjogi Minisztérium január óta látogatja az igazgatási körzeteket, hogy biztosítsa a tervrendszerről szóló törvény alkalmazását és lehetővé tegye a körzet valamennyi döntéshozója közötti párbeszédfolyamat növekedését. Az ezeken a megbeszéléseken megvitatott témák a fenntartható fejlődést, a gyermekek és az idősek életkörülményeit, valamint a gazdaság és a környezet fejlődését és 2030-ig a körzet megjelenésére vonatkoznak.

Az értekezlet elején Bojan Šoralov, az Észak-bácskai körzet vezetője, az értekezlet házigazdájaként üdvözölte és bemutatta a megjelenteket. Bejelentette, hogy az egyik következő társadalmi párbeszéd témája a Palicsi-tó vizének állapota lesz.

Čomić miniszter asszony elmondta, hogy az emberi és kisebbségi jogokkal és társadalmi párbeszéddel megbízott minisztérium látogatást tesz a körzetekben és ezek a látogatások alkalmat nyújtanak a helyi önkormányzatok elöljáróival, a körzetvezetőkkel, a szociális központok képviselőivel, az oktatási intézmények és az egészségügyi intézmények képviselőivel, valamint helyhatósági szinten az e minisztérium hatáskörébe tartozó törvények alkalmazásáért felelős szereplőkkel folytatott beszélgetésekre.

„Ezt azért tesszük, mert azt szeretnénk, hogy a minisztérium eszköze legyen a törvény alkalmazásának, hogy megkönnyítsük a körzetvezetőknek és a helyi önkormányzatoknak a törvény életre hívását, a problémák megoldását, valamint a pénzzel, az emberekkel, a tudatlansággal kapcsolatos problémák megoldását is, hogy megoldjunk minden lassító kérdést, hogy az emberek helyben lássák, hogy az élet jobb, mert olyan törvényeket hozunk, amelyek csökkentik a hátrányos megkülönböztetést, тћмогатјћк az emberi jogokat, védik a nők jogait és csökkentik az emberek egymás iránti általános könyörtelenségét.

Ez az emberi és kisebbségi jogok kultúrája és ezek a beszélgetések ezt szolgálják”- mondta Čomić miniszter asszony és hozzátette, hogy az év végéig meglátogatják az összes szerbiai önkormányzatot.

A párbeszéd folytatásában Jasmina Stevanović tájékoztatta a jelenlevőket a szabadkai helyzetről a polgármester nevében. Elmondta, hogy a téma többszörösen időszerű és mindenképpen ilyen párbeszédet igényel, különösen a kisebbségi és a társadalom peremére szorult csoportok, a fogyatékossággal élők életének előmozdítása esetében, a nemek közötti egyenjogúság, a nemzeti kisebbségek jogérvényesítése, valamint a napi szinten történő és hatékony megoldásokat igénylő egyéb kérdések esetében.

A helyi önkormányzat üzenete, hogy arra törekszik, hogy a társadalmi párbeszéd minden résztvevőjének legyen partnere a helyi önkormányzatban, olyan partnere, aki nyílt beszélgetésben megértést tanúsít a civil szféra, az érzékeny társadalmi csoportok és a nemzeti kisebbségek igényei, észrevételei, tervei és elképzelései iránt, másrészt pedig megértésre találnak a helyi önkormányzat valós lehetőségei is.”

„Büszkék vagyunk arra a tényre, hogy négy nyelv hivatalos használatával lehetővé tettük, hogy a Szabadka város területén élő összes nép azonos bánásmódban részesüljön. Ez nagyon fontos. Ezzel megvalósult a történelmi jelentőségük is a szerb államban. Városunk sokéves multikulturális hagyományokkal rendelkezik, a tolerancia hirdetésében, a területén élő összes nemzeti közösség kultúrájának, hagyományainak és történelmének ápolásában"- tette hozzá Jasmina Stevanović, aki kitért a roma közösség felzárkóztatásának, támogatásának és megsegítésének kérdéseire is, és elmondta, hogy megalakításra került a romák helyzetét előmozdító összes intézményi lehetőség.”

A helyi önkormányzat tevékenységének fontos szegmense a társadalmi párbeszéd keretében a polgári egyesületekre való összpontosítás – hangzott el - különösen pedig a szociális védelem terén.

„Nélkülözhetetlen a napi szintű kétirányú kommunikáció, mert fontos, hogy be legyenek vonva a döntések minden típusába, a problémák meghatározásába és a megoldási javaslatokba” – mondta Jasmina Stevanović és egy újabb jó gyakorlati példa esetére emlékeztetett, a Fogyatékkal Élők Szabadka Városi Szervezetei Hálózatával való együttműködésre, melynek konkrét eredményei vannak. Ezt a nem formális hálózatot 2007-ben alapította a fogyatékkal élők 11 városi szervezete.

Az Észak-bácskai körzethez tartozó községben uralkodó helyzetről beszéltek ezeknek a községeknek a képviselői is, akiknek egyöntetű megítélése, hogy a társadalmi párbeszéd és az ilyen munkajellegű találkozók, a tapasztalatcsere és a véleménycsere, bizonyosan hozzájárul az összes fejlesztési cél sikerességéhez és megvalósításához Szerbiában, a Szerbia 2030 elnevezésű programmal összhangban.

A beszélgetés folytatásában a körzeti elöljáró, valamint Topolya, Kishegyes és Szikics községek képviselői szóltak, a szociális központok igazgatói, Sava Stambolić, a polgármesteri kabinet főnöke, Stevan Nikolić roma koordinátor, Verica Vujadinović, a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal Szabadkai Fiókintézetének igazgatója, Aleksandra Bukvić tanácsnok, a női képviselők képviseletében, valamint a nemzeti kisebbségek és vallási közösségek képviselői.

Az értekezleten jelen voltak civil szervezeti aktivisták, valamint a fogyatékkal élőket tömörítő szervezetek is.