Megemlékezés a szabadkai zsidók deportálásának 77. évfordulójáról

Az egykori gettó helyén, a Zsidó áldozatok terén álló emlékmű, valamint a zsinagóga udvarában a holokauszt áldozatainak emelt emlékmű megkoszorúzásával, és a zsinagógában tartott megemlékezéssel adóztunk annak a mintegy négyezer szabadkai zsidónak az emléke előtt, akiket 77 évvel ezelőtt deportáltak a gyűjtőtáborokba, majd onnét Auschwitzba és Euróba többi haláltáborába szállítottak tovább. Stevan Bakić, Szabadka polgármestere ez alkalomból a szabadkai zsinagógában egybegyűltekhez szólva elmondta, hogy nem könnyű feladat ezen a napon beszédet mondani Szabadka polgármestereként, egy olyan város képviseletében, amely ilyen hatalmas veszteséget szenvedett el azon a június 16-ai napon.

„A 18. század második felétől a zsidó közösség mérhetetlen hozzájárulását adta ennek a városnak a fejlődéséhez. E nép tragédiája történelmi és emberi tragédia, de egyben egy város szellemiségének tragédiája is. Egy városé, melyet örökre megfosztottak azoknak az embereknek a szorgos munkájától, akik soha sem tértek vissza a halálos útról, amelyre a fasizmus és a nácizmus szolgái küldték őket“ – mondta Stevan Bakić.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy az idei évben emlékezünk meg arról is, hogy nyolc évtizede kezdődött Szabadka történelmének legborzalmasabb időszaka, a megszállás korszaka, amely mindössze három év alatt súlyos sebeket okozott a városunkban élő minden közösségnek, azoknak is, akik az üldözések célpontjai voltak, de azoknak is, akik nevében a megszállók ezeket az embertelen tetteket elkövették.

„Ezért soha nem szabad elfeledkeznünk 1941. április 12-éről sem, amely az eluralkodott gyűlölet és sovinizmus előhírnöke volt, azé a gyűlöleté, amely a zsidó közösség ellen 1944-ben, ezen a napon kulminált. Ezért minden évben megünnepeljük október 10-ét, a napot, amelyen Szabadka felszabadult a leggonoszabb erő alól, amit valaha meg kellett szenvednie“ – emlékeztetett Stevan Bakić.

Sajnos, alig több mint ezer zsidó élte túl a megszállást – mondta a polgármester, és hozzátette, hogy számuk a háború utáni folytonos csökkenésével, folyamatosan pusztult a zsidó kultúra egyik legszebb gyöngyszeme – a szabadkai zsinagóga is.

„Ez az épület szintén túlélte a háborút, egyik megalkotója, Komor Marcell építész azonban nem. Őt a nácik 1944 novemberében meggyilkolták. A tragikus évek után a zsinagóga évtizedekig árva maradt. Érthetetlen, hogy megengedték, hogy teljesen lepusztuljon. A 2018. évben azonban változás történt, Szerbia és Magyarország, Vučić elnök és Orbán miniszterelnök együttes erőfeszítéseivel. A szabadkai zsinagóga felújításával mindkét ország   megmutatta, konkrétan és jelképesen is, hogy mennyire értékelik a zsidó közösséget és kultúrát és milyen mélyen tisztelik a zsidó nép áldozatait” – nyomatékosította Bakić polgármester.

Kiemelte, hogy most egy új időszakot élünk, melyben a szabadkai zsidók jó alapokkal rendelkeznek közösségük megújítására és megerősítésére, amely e város fejlődése tekintetében nagy lehetőséget képez, akár egy híd a zsidó világ felé, ahol mindig büszkén mondhatják, hogy olyan helyről származnak, ahol Európa második legnagyobb, de szépségében talán az első Zsinagógája áll.

„Ezzel valóban az egész világ előtt eldicsekedhetünk és az áldozatok emléke előtt is, akikre ma kegyelettel emlékezünk. Mert nincs jobb bizonyíték, hogy a bűnösök nem jártak sikerrel azon szándékukban, hogy Szabadkát megfosszák a zsidóktól és a zsidó kultúrától. Ez jelenti most a vigaszt mindannyiunk számára. Legyenek örök emlékűek áldozatul esett polgártársaink” – mondta Stevan Bakić polgármester.

A zsinagógában egybegyűltekhez szóltak még Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója, Steinfeld Joshua, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke és Isaac Asiel, szerbiai főrabbi.

A zsidó áldozatok emlékművét a zsinagóga udvarában Szabadka város nevében Stevan Bakić polgármester és Nebojša Crnogorac, a városi képviselő-testület elnökhelyettese koszorúzta meg, az Észak-bácskai Közigazgatási Körzet nevében pedig Bojan Šoralov körzetvezető. Koszorút helyeztek el továbbá a konzuli képviseletek, a zsidó közösségek, a nemzeti tanácsok, szervezetek és egyesületek képviselői is.

A szabadkai helyi önkormányzat nevében az egykori gettó helyén, a Zsidó áldozatok terén emelt emlékműnél Nebojša Crnogorac és Srđan Samardžić városi tanácstag koszorúztak.