Megtartották a Dužijanca Napját

A város főterén megtartott központi rendezvénnyel ma a bunyevác nemzeti közösség megemlékezett négy nemzeti ünnepének egyikéről, a Dužijanca Napjáról. Az ünnepség házigazdájának, a Bunyevác Nemzeti Tanács elnökének, dr. Suzana Kujundžić Ostojićnak az idei év aratópárja, Marjan Horvacki és Ivona Ivanković nyújtották át az új búzából sült kenyeret.

A rendezvényen megjelentek a köztársasági és tartományi intézmények magas rangú képviselői. Szabadka polgármestere, Stevan Bakić nevében az önkormányzatot Srđan Samardžić, a városi tanács gazdasági ügyekkel megbízott tagja képviselte, továbbá jelen voltak még dr. Pásztor Bálint, a képviselő testület elnöke, Bojan Šoralov, az Észak-bácskai Körzet vezetője, és számos más vendég.

A bunyevác nemzeti ünnep alkalmából jókívánságait tolmácsolva Srđan Samardžić Stevan Bakić polgármester nevében elmondta: Szabadka büszke arra, hogy a bunyevácok nemzeti ünnepüket az idén úgy ünnepelhetik, hogy jogaik immár teljes mértékben kiegyenlítődtek azoknak a nemzeti közösségeknek a jogaival, amelyekkel együtt évszázadokon keresztül építették ezt a várost.

„Az, hogy a bunyevác nyelv hivatalos használatba lett helyezve a szabadkai önkormányzat teljes területén, éppen Stevan Bakić polgármester kezdeményezésére történt meg, aki ma halaszthatatlan teendői miatt sajnos nem tehet itt velünk, de megkért, hogy adjam át legszívélyesebb üdvözletét e jelentős nemzeti ünnep alkalmából, amelyet ma itt közösen ünneplünk meg“ – hangsúlyozta ki Samardžić.

A mai nap az aratás ünnepe, amikor hálánkat fejezzük ki Istennek, és dicséretünket az embernek, munkájának, és szorgos aratóinknak, mondta Samardžić. 

„Mi itt ma Szabadkán a búzán kívül betakarítjuk az évszázados együttélésünk szellemi gyümölcseit is, melyek mostanra értek be azzal, hogy intézményes kereteket nyertek. Szerbiában és Szabadkán minden közösség teret kap arra, hogy fejlessze saját kulturális és társadalmi életét és oktatását, ápolja hagyományait és megünnepelje értékeit. A bunyevácok számára hosszú és küzdelmes út vezetett eddig, a történelem folyamán számos kihívással. A bunyevácok hazájukban, Szerbiában megerősítették történelmüket, kultúrájukat és hagyományaikat, és ma jogaikat a legmagasabb szintű európai standardoknak megfelelően érvényesíthetik“ – mondta Samardžić.

Őseik, kik önmagukat és lelküket szőtték bele az egyetemes és időtlen értékekbe, Szabadkánk sokszínű gazdagságának mozaik-darabjaként, ma méltán büszkélkednének. Büszkék lennének arra, ahogyan megünneplik ezt a mai napot, ahogyan tisztelik hagyományaikat és őrzik szokásaikat, és ahogyan mindezt a különböző nemzetiségű és vallású szomszédaikkal, polgártársaikkal közösen teszik.  Ez a szabadkai szellemiség mérhetetlen szépsége – hangsúlyozta ki Srđan Samardžić, azt kívánva a bunyevác nemzeti közösségnek, hogy ebben a században is összegyűljünk a Dužijanca Napok körül, és közösen járjuk a körtáncot azon a téren, amely nem véletlenül viseli a Szabadság tér nevet.

Dr. Pásztor Bálint Szabadka Város Képviselő-testületének nevében üdvözölte a bunyevác nemzeti közösséget a Dužijanca Napja alkalmából. Annak a testületnek a nevében, amely a bunyevác nyelvet egyenjogú hivatalos használatba helyezte az önkormányzat területén.

„Öröktől fogva, amióta világ a világ, az emberiség megünnepli a termények betakarítását, az aratást, az új kenyeret, a fáradságos munkával megteremtett értékeket. A Bunyevác Nemzeti Tanács augusztus 15-ére, Nagyboldogasszony napjára tűzte ki a Dužijanca Napját, a bunyevácok nemzeti ünnepeként. A Szerb Köztársaság minden tekintélyével kiáll a bunyevác nemzeti kisebbség zászlójának védelméért, úgy védelmezve azt, mint az ország lobogóját, és ugyan így védelmezi valamennyi nemzeti tanács minden ünnepét is, mint a bunyevácok ünnepeit is. Ez az, amit az elmúlt időszakban sikerült elérnünk, és amire mindannyiunknak büszkéknek kell lennünk“ – mondta dr. Pásztor Bálint.

Ez az év nagyon sajátságos – emelte ki dr. Pásztor Bálint, mert most először ünnepeljük a Dužijanca Napját úgy, hogy a város alapszabályának módosításával a bunyevác nyelv a szerb, a magyar és a horvát nyelvvel egyenrangú és egyenjogú hivatalos használatba került.

„A bunyevácok évszázadokon keresztül építették ezt a várost a szerbekkel, magyarokkal, horvátokkal, zsidókkal és mindazokkal a nemzetekkel együtt, akik itt élnek velünk. Ezért ez az ünnep nem csupán a bunyevác nemzeti közösség, de Szabadka minden jóakaratú lakójának ünnepe is egyben“ – hangsúlyozta ki dr. Pásztor Bálint.

Sokat beszélünk arról – mondta dr. Pásztor Bálint, hogy Szabadka a tolerancia városa, és ez valóban így is van. Sokat beszélünk arról is, hogy a tolerancia a legfőbb érték, amelyre mindannyiunknak törekednünk kell, de most mégis valami mást szeretnék önöknek mondani:

„Itt nem a toleranciáról van szó, mert a tolerancia magától értetődő, hanem a kölcsönös tiszteletről és megbecsülésről, amelynek meg kell lennie a Szabadkán élő és alkotó minden nép és nemzet között élnek. Ezért ez az önök ünnepe egyben mindannyiunk, Szabadka város valamennyi lakójának ünnepe is, és még egyszer szeretném üdvözölni önöket a városi képviselő-testület nevében, és kívánom, hogy ezt az ünnepet jövőre, az azutáni években, és még sok évtizedig és évszázadig együtt ünnepeljük, minden jó szándékú szabadkai polgár ünnepeként, amit a Bunyevác Nemzeti Tanács a bunyevác nemzeti közösség ünnepeként jelölt ki“ – zárta beszédét dr. Pásztor Bálint.

Dr. Suzana Kujundžić Ostojić, a Bunyevác Nemzeti Tanács elnöke emlékeztetett arra, milyen fáradságos munka vezet az új kenyérig, és elmondta, hogy ez a világjárvány is, ami sújt bennünket, igazolja annak a köszöntésnek a fontosságát, amit ezen ünnep alkalmával mondtak egymásnak az emberek: „Adj Uram egészséget, hogy jövőre is találkozzunk!“ .

„De amennyire a fontos az egészség, legalább annyira fontos az önazonosság is és a tudat arról, hová tartozunk, minek örülünk, és mi az, ami fontos. Ami pedig számunkra, bunyevácok számára fontos és jelentős, az ma este mind itt van: az új búzából sült kenyér és a szorgos aratók, akik legalább a hagyományok szintjén vágtak rendet a búzatáblában“ – mondta dr. Suzana Kujundžić Ostojić.

Ezen a jelentős katolikus ünnepen, Boldogasszony napján kérjük az Urat, - tette hozzá dr. Suzana Kujundžić Ostojić -, hogy óvjon meg bennünket, hogy megőrizzük nevünket, kultúránkat, és nyelvünket, melyet végre, annyi évszázad után sikerünk hivatalos használatba helyeznünk, hogy féltékenyen őrizzük és fejlesszük, és hogy sorainkat új, fiatal emberekkel erősítsük, akik szárnyakad adnak ennek a törekvésnek, hogy a bunyevácok itt éljenek és létezzenek, Bácska északi vidékein, még hosszú-hosszú évszázadokig.

A Dužijanca Napja ünnepség idei gazdag programja április 25-én, Szent Márk napján kezdődött az új búza megszentelésével, majd ezt követték az olyan rendezvények, mint a tűzugrás, a Péter-napi aratási szokások Bajmokon, a különféle műhelyfoglalkozásokon, kiállításokon és koncerteken keresztül egészen a díszfelvonulásig a város központjáig, ami után virágokat helyeznek el Blaško Rajićnak a Városháza előtt álló mellszobránál, majd átadják az új búzából sült kenyeret, és végük a főtéren eltáncolják az aratók körtáncát, a kólót.