Bakić polgármester ünnepélyesen megnyitotta a Hagyományőrző Napokat

Miután a Szabadkai Zeneiskola ének szakos diákjai előadták a himnuszt, tegnap este a város főterén alkalmi műsor keretében megnyílt a sorrendben nyolcadik Hagyományőrző Napok című rendezvény. Ez a már hagyományossá vált esemény, melynek célja a szerb kultúra és hagyományok ápolása, Szabadka város polgármestere, Stevan Bakić nyitotta meg ünnepélyesen.

A polgármester örömét fejezte ki, hogy az immár megszokott időben, szeptember elején ismét együtt lehetünk a Hagyományőrző Napokon, ahol a közönség három napon keresztül gazdag kulturális programot tekinthet meg, melyek Szabadkától Prijedorig, a feneki kolostortól Pakracig ölelik fel azokat a területeket, ahol a szerbség él. Stevan Bakić elmondta, hogy e rendezvény jelentősége abban rejlik, hogy bemutatja a szerb kultúra gazdagságát, amivel a szerb nép hozzájárul a szabadkai szellemiség sokszínűségéhez.

Rámutatott, hogy a szerb nép történelmét a vándorlások jellemezték, melyek előzményei, mint mondta, többnyire üldözések és erőszakos kitelepítések voltak, hogy 2020-ban volt a 330. évfordulója a szerbek nagy vándorlásának, amely során családok tízezrei hagyták el hazájukat, Ószerbiát, hogy 1690-ben letelepedjenek ezeken az északi területeken.

„Itt pedig nemzettársaik fogadták őket, mert ez a vidék is évszázadok óta sok szerb hazája volt. A következő történelmi esemény, amikor népünk tömegesen telepedett le ezeken a területeken, a szaloniki frontot megjárt szerb hősök betelepítése volt az első világháború után. Az idén önkormányzatunk méltó módon emlékezett meg Újzsednik és Visnyevác települések létrejöttének századik évfordulójáról, melyeket a szerb önkéntes katonák alapítottak azokon az üres mezőkön, melyeket hálából a haza adományozott nekik. Dusanovó és Mišićevo alapításának jubileumát 2025-ben fogjuk majd ünnepelni“ – mondta Bakić polgármester.

Hozzátette, hogy Szabadkát ezek a szorgos emberek, akik Likából, Montenegróból, Boszniából és más vidékekről érkeztek, a mai napig gazdagítják.

„A második világháború után újabb telepesek csatlakoztak hozzájuk, akik a fasizmus elleni harcban szereztek érdemeket, 1995-ben pedig több ezren érkeztek a Vihar hadművelet rémtettei elől menekülve. Ezeken a Hagyományőrző Napokon képviselteti magát valamennyi szabadkai szerb, családja akár Jovan Nenad cár, akár a nagy népvándorlás vagy a kolonizáció ideje óta él itt. Mert Szabadka azon ritka városok egyike, amely összegyűjt minden szerb hagyományt, a szerb kultúra minden gazdagságával. Erre pedig különösen büszkék vagyunk“ – hangsúlyozta ki Stevan Bakić.

Elmondta, hogy az idén megemlékeztünk azokról a szerbekről is, akik nyolc évtizeddel ezelőtt lettek elüldözve Szabadkáról, akik a megszállókkal vívott harcban estek el, és a kegyetlenkedések ártatlan áldozatairól.

„Hosszú idő után most emlékeztünk meg először hivatalosan a tragikus 1941. évről, amikor ezt a Jovan Nenad cárnak emelt emlékművet, amely itt áll, velem szemben, ledöntötték és lefejezték. Amikor a sárvári táborban életüket vesztették azok a szerbek, akik mindössze két évtizeddel azelőtt alapítottak településeket a szabadkai önkormányzat területén. Nem feledkeztünk meg a jasenovaci haláltábor felállításának évfordulójáról sem, minek alkalmából idén májusban kiállítást rendeztünk a Városházán - emlékeztetett Bakić polgármester.

Megemlékezvén történelmünk véres eseményeiről, kiemeltük mindazoknak a más nemzetiséghez tartozó nemeslelkű embereknek a szerepét is, akik mindent megtettek azért, hogy ezeket a vérengzéseket megakadályozzák, akik védelmezték szerb szomszédaikat, akik a város lelkiismeretét testesítették meg, és Szabadka büszkeségeivé váltak – mondta Bakić és kiemelte, hogy a Hagyományőrző Napon éppen ezért nem csak egy népművészeti és művelődési rendezvény, hanem „tanúbizonysága megmaradásunknak, és bizonyíték arra, hogy a nép szelleme elpusztíthatatlan, és hogy az igaz értékek a végén mindig győzedelmeskednek“.

„Így végül megvalósul majd a Városi Szenátus 1920-as döntése is, hogy I. Péter szerb király szobrot kapjon Szabadkán. Még az idei évben, amelyben a szabadságot hozó uralkodó halálának századik évfordulójáról emlékezünk meg, törlesztjük ezt az adósságunkat, és méltó emlékművet állítunk neki, amely majd városunkat díszíti. Ő lesz majd a város és a szerb egység szimbóluma, mert Péter király a miénk Mrkonjić Gradban, Podgoricán és Szabadkán is“ – mondta Bakić polgármester.

Végezetül kihangsúlyozta, hogy beszédének minden mondatával összefogásra és egységre szólít, amire most nagyobb szükségünk van, mint bármikor.

„Tanúi lehetünk annak, hogy hatalmas nyomás nehezedik Aleksandar Vučić elnökünkre, a mi Szerbiánkra, és a Koszovóban, a Boszniai Szerb köztársaságban és Montenegróban élő testvéreinkre. Mindenkit arra kérek, hogy együk félre büszkeségünket és nézetkülönbségeinket, és mint ahogyan azt Vučić elnökünk mondja, álljunk egy emberként himnuszunk, a Bože pravde, és Szerbia zászlója mögé“ – üzente Stevan Bakić polgármester.

A rendezvény megnyitóján felszólaltak Borivoje Vukajlović, az Észak-bácskai Szerb Egyesületek Szövetségének elnöke, Duško Ćutilo, a Tartományi Menekültügyi Alap igazgatója, Milimir Vujadinović parlamenti képviselő és a Parlament Szórványügyi Bizottságának elnöke, és Nenad Grujičić költő.

Az alkalmi műsorban felléptek a tizenkét éves Ena Gogić Nagykikindáról, a Čuperak együttes szólóénekese, és a Fenečki biseri együttes Jakovóról. A feneki kolostorban 2017. október 27-én alakult együttes, amely egyházi, hazafias, népi és hagyományos zenét ad elő, Borivoje Vukajlovićtól átvette az Észak-bácskai Szerb Egyesületek Szövetségének elismerését a szerb kulturális hagyományok megőrzéséhez és fejlesztéséhez való kiemelkedő hozzájárulásukért. Mivel az Észak-bácskai Szerb Egyesületek Szövetsége támogatja a nagycsaládokat, Vukajlović a Milenko családnak ajándékutalványt adott át.