Megtartották a bunyevác nemzeti ünnepet – a Nagy Nemzetgyűlés Napját

A négy bunyevác nemzeti ünnep egyike – november 25-e, a szerbek, bunyevácok és más szláv népek Nagy Nemzetgyűlésének Napja megünneplésének keretében, a Bunyevác Nemzeti Tanács ma este a Városháza dísztermében ünnepélyes akadémia házigazdája volt, amelyen a bemutatták a „Bunjevci u procepu stvaranja nacionalnog identiteta“ című könyvet. Az ünnepi akadémián Suzana Kujundžić Ostojić, a Bunyevác Nemzeti Tanács elnöke, Stevan Bakić, Szabadka polgármestere és Dragana Milošević, tartományi művelődési, köztájékoztatási és vallási közösségekkel való kapcsolatokért felelős titkár, valamint a könyv szerzője és méltatói szóltak az egybegyűltekhez.

Suzana Kujundžić Ostojić elmondta, hogy a bunyevácok ezzel az akadémiával nemzeti ünnepüket és egy nagy történelmi dátum emlékét ünneplik - 1918. november 25-ét, az újvidéki Nagy Nemzetgyűlés napját - a napot, amikor a szerbek, bunyevácok és más szláv népek kiharcolták függetlenségüket és nemzeti identitásuk megőrzését.

És mit szögezhetünk le ma este a Nagy Nemzetgyűlés 103. évfordulója alkalmából? Ez az identitás nem törlődik olyan könnyen, itt vagyunk ma is és küzdünk magunkért. Szerencsére és hálával ezért, nem egyedül. Néhány nap múlva felavatjuk I. Péter király emlékművét, több mint 100 év után végre jelképesen Szabadkára jön. Sokkal másabb városba, mint akkor volt, és az egyik legnagyobb változás számunkra, bunyevácok számára, hogy olyan Szabadka fogadja, ahol a bunyevác a negyedik hivatalos nyelv. Annak bizonyítékaként, hogy még mindig itt vagyunk, és megtartjuk a Nagy Nemzetgyűlés vívmányait. Sem akkor, sem ma - nem egyedül, és ennek bizonyítéka Stevan Bakić polgármesterünk elkötelezettsége a bunyevác nyelvnek a város területén való egyenrangú hivatalos használatba vételének folyamán. Emelt fővel megyünk tovább, mert az idő megmutatta, hogy a bátorságot és a kitartást szerencse kíséri” – mondta Suzana Kujundžić Ostojić.

Bakić polgármester kiemelte, hogy bunyevácok egyik nemzeti ünnepe, november 25-e, a Nagy Nemzetgyűlés napja egyedi példa arra, hogy egy kisebbségi közösség a Szerbiával való egyesülés napját határozza meg ünnepeként.

„Az 1918-as Újvidéki Nemzetgyűlés valóban közös büszkeségünk és olyan esemény, amelyhez a bunyevácok mérhetetlenül hozzájárultak. Hogy mennyire, arról az tanúskodik, hogy az eseményt akkor is a szerbek, bunyevácok és más szlávok gyűlésének hívták. A bunyevácok hozzájárulásának ez a kiemelése a bunyevác közösség óriási elkötelezettségének eredménye, különösen Szabadkán, a vállalásuk, hogy a teljes mértékben megvalósuljon a felszabadítás és az egyesülés nagy tette” – mondta Bakić polgármester.

1918 viharos őszére és a Nagy Nemzetgyűlést megelőző novemberi napokra kitérve Bakić polgármester emlékeztetett arra, hogy a Nagy Nemzetgyűlés történelmi döntéseihez kulcsfontosságú hozzájárulása Blaško Rajićnak volt, aki támogatta Jaša Tomić gondolatát, hogy Bánát, Bácska és Baranya közvetlenül egyesüljön a Szerb Királysággal.

„Rajićot a közgyűlés választotta meg, hogy képviselje őt Tomićtyal együtt Sándor régens és a belgrádi királyi kormány előtt. Lelkesen fogadták őket a szerb fővárosban, és Nikola Pašićtyal együtt leszögezték, "Egyek leszünk, a sajátunk, elválaszthatatlanok." Ez a mai napig így maradt, de nem volt mentes a történelmi tévelygésektől és megrázkódtatásoktól. A bunyevácok számára sokáig nem volt megérdemelt gyümölcse a felszabadulásnak és az egyesülésnek. A modern Szerbiában az elmúlt három évtized alatt visszatérünk az alapvető és egészséges alapokhoz. Ismét megünnepeljük államiságunk és identitásunk igazi ünnepeit, valamint a testvérnépeinkkel közös ünnepeket. A bunyevácokkal való közösséget és az irántuk való tiszteletet a bunyevác kultúra, tájékoztatás és különösen az oktatás támogatásával tanúsítjuk. Idén a bunyevácok egyenjogúságának mindezek a kifejeződései csúcsosodtak ki abban a döntésben, hogy a bunyevác nyelv Szabadka város negyedik hivatalos nyelve lett” – hangsúlyozta Bakić polgármester.

Hozzátette, hogy örül annak, hogy a díszteremben jelenlévők ebből az alkalomból értesülhetnek arról, hogy a díszbejáratnál, valamint a Városháza többi bejáratánál is új információs táblákat láthatnak a városi hatóságok nevének bunyevác nyelvű feltüntetésével.

Ezzel, mint mondta, jelképesen is az évszázadok óta itt beszélt nyelv végre elismerésre került, Szabadka összes polgárának házán is szerepel, amely város Szerbiához való csatlakozásáért a szabadkai bunyevácok a legnagyobb támogatást adták azokban a 103 évvel ezelőtti történelmi napokban.

Aleksandar Vučić, Szerbia köztársasági elnöke vezette az újvidéki Nagy Nemzetgyűlés százéves évfordulójának csodálatos ünnepét Újvidéken, amikor 2018-ban felavatták I. Felszabadító Péter király újvidéki emlékművét. Ezzel az esemény visszakapta azt a jelentőségét, amelyet történelmünkben hordoz. Az elnök emlékezetkultúra ápolására és a műemléki örökség fejlesztésére irányuló politikája nyomán Szabadka is emlékművet állított Péter királynak, hogy városként lerójuk tiszteletünket, ahogy a bunyevácoknak is leróttuk e terület integrálásáért a Szerb állam kereteibe. Meghívom Önöket, hogy amint ma este is összegyűltünk, november 30-án 12 órakor legyünk együtt ennek a csodálatos műalkotásnak a Sokol Otthon előtti leleplezésén” – mondta Stevan Bakić polgármester.

Dragana Milošević többek között elmondta, hogy a Bácska, Bánát és Baranya minden részéről érkezett 757 képviselő közül, akik egyhangúlag döntöttek a csatlakozás mellett, nyolcvannégyen bunyevácok voltak, hogy Babijan Malagurski a nyolc elnök egyike volt, valamint Blaško Rajić, aki Jaša Tomić mellett annak a történelmi összejövetelnek a meghatározó alakja volt, amelyen a hét női képviselő közül négy bunyevác nemzetiségű volt.

„Ebből az alkalomból szeretném hangsúlyozni a vajdasági közös élet össznemzeti, felekezeti, kulturális és minden egyéb harmóniáját. Megőrzése pedig azon kötelezettségek közé tartozik, amelyeket a Nagy Nemzetgyűlés képviselői ránk és az utánunk következő nemzedékekre bíztak, és ezt a kötelezettséget teljesítenünk kell ma és a jövőben is. Azt is szeretném, hogy az eddigiekhez hasonlóan továbbra is kitartóan őrizzék meg kultúrájukat, szokásaikat, nyelvüket és mindazt, ami az önök sokrétű egyediségét és identitását alkotja, amihez továbbra is teljes mértékben magukénak tudhatják a tartományi kormány támogatását.” – mondta Dragana Milošević Milosevic tartományi titkár.

Az ünnepség részeként bemutatásra került prof. dr. Saša Marković, a Zombori Pedagógiai Kar dékánjának „Bunjevci u procepu stvaranja nacionalnog identiteta“ című könyvét. A könyvről a szerzőn kívül a méltatók, prof. dr. Slobodan Orlović, az Újvidéki Jogtudományi Kar professzora és dr. Milan Micić, a Szerb Matica főtitkára beszélt.

Az ünnepi akadémia a Bože pravde himnusszal és a Podvikuje bunjevačka vila ünnepélyes bunyevác dallal kezdődött a Szent Száva Szerb Művelődési Központ kórusa előadásában A program kulturális és művészeti részében felléptek Tamara Babić és Marko Križanović énekes szólisták.