Ünnepélyesen felavatták I. Petar Karađorđević király szobrát

Prof. dr. Darija Kisić Tepavčević munkaügyi, foglalkoztatási, veterán- és szociálisügyi miniszter, Aleksandar Vučić, a Szerb Köztársaság elnökének megbízottja és Stevan Bakić, Szabadka polgármestere ma a szabadkai Sokol Otthon előtti platón ünnepélyesen leleplezték I. Petar Karađorđević király szobrát. A miniszter a vendégeknek és polgároknak tartott beszédében elmondta, hogy idén emlékezünk az egyik legjelentősebb szerb uralkodó, I. Petar Karađorđević király halálának századik évfordulójára, és megtiszteltetés számára, hogy részt vehet történelmünk e jeles személyisége, a győzedelmes, az egyesítő és a népe által szeretett és tisztelt király szobrának avatásán, aki megmutatta hogyan kell az országot óvni és szeretni.

Felidézve, hogy I. Petar Karađorđević király idejében Szerbia a legdicsőbb pillanatait élte, prof. dr. Darija Kisić Tepavčević miniszter kiemelte, hogy a nemzedékek emlékeznek a balkáni háborúk és az első világháború csodálatos győzelmeire, valamint Ó-Szerbia oszmán uralom alóli felszabadítására.

Kitért arra, hogy uralkodásának eredményeképpen jött létre a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, amelyben a szerbek egy államba egyesültek, hogy a nép szerény emberként őrzi emlékezetében, aki hadseregével és tisztjeivel együtt élte át az albán golgota minden szörnyűségét, és azt hagyta ránk örökségül, hogy "mindig a szabadság, az igazságosság és a béke oldalán álljunk, népünk és országunk érdekeinek védelmében."

„Szerbia polgárai ma rendezett, demokratikus, virágzó, gazdaságilag fejlődő és szabad államban élnek. Az ilyen államhoz vezető út nem volt könnyű. Államunk évszázadokon és éveken keresztül épült, fejlődött, újult, emelkedett, amihez sok egyén járult hozza mérhetetlenül. A jövő nemzedékeinek ezért rájuk emlékezni kötelesség – hogy soha ne feledkezzünk meg múltunk fényes pillanatairól és azokról, akik életüket a legnagyobb és legmagasztosabb eszmék megvalósításának szentelték” – hangsúlyozta Darija Kisić Tepavčević.

Bakić polgármester kiemelte, hogy ez egy történelmi és csodálatos nap Szabadka számára, olyan nap, amikor Szerbia legészakibb városa legszeretettebb királya, I. Petar Karađorđević király előtt tiszteleg.

Elmondta, hogy Péter király 1912-ben nagy felszabadító és egyesítő munkába kezdett történelmi területünk legdélebbi részén, amit aztán 1918-ban itt, északon fejezett be, ahol dicsőséges hadseregét meleg fogadtatásban részesítették és nagy lelkesedéssel köszöntötték.

Kijelentette: egy évszázad telt el a király 1921-ben bekövetkező halála óta, Szabadka őszintén gyászolta őt, és az akkori tanúságok arról szólnak, hogy felekezettől függetlenül a város összes templomának harangja felzendült.

Emlékeztetett, hogy a városi közgyűlés is tartott gyászülést, melyen tekintélyes szerbek, bunyevácok, magyarok, horvátok és zsidók szólaltak fel, valamennyien saját szemszögükből.

Idézte dr. Nagy Ödön magyar képviselő beszédének egy részét is, aki többek között Péter királyról azt mondta: „A jog, a szabadság, a törvény és az alkotmány minden tisztelője kegyelettel gondol életére, tevékenységére és egész uralkodására, mert az igazság, a törvényesség és az igazságosság megtestesítője volt. Benne mindig és mindenhol egy fáradhatatlan munkást láttunk - egy királyt, aki törődik népe jólétével, aki mélyen átérzi a felelősséget és a köz szolgálatába áll. Emlékét ezért mi magyarok, a tisztelet és a hála érzései között őrizzük."

Hozzátette: mély igazságokat mondott akkor egy évszázaddal ezelőtt egy kisebbségi közösség e képviselője.

„Nagyon örülök, hogy ma valóban együtt őrizzük emlékét. Hogy teljes egyetértésben és egységben döntöttünk ennek az emlékműnek a felállításáról, ahogy a szabadkaiak az 1920. június 20-i közgyűlésen is tették, amikor elhatározták, hogy ezt a szép, a pályaudvarhoz közeli parkot Péter királyról nevezik el, és mint döntésük indokolásában hangsúlyozták, emlékművet állítanak neki a városban, „az eljövendő nemzedékek éber figyelmeztetésére a testvéri egyetértésről, a szeretetről és a közös munkálkodásról” – mondta Stevan Bakić polgármester.

Rámutatott arra, hogy sajnálatos gazdasági és politikai válságok és pusztító ideológiák hiúsították meg ennek a nemes döntésnek a megvalósítását, most pedig, „amikor a béke, a politikai stabilitás, az együttműködés és a gazdasági haladás időszakában, amelyet Aleksandar Vučić elnök politikája tett lehetővé, teljesítjük elődeink fogadalmait."

"Ezt tesszük és pontosan egy évszázada jöttek létre a szabadkai Újzsednik és Visnyevác települések, elsőként azon falvak közül, amelyet Thesszaloniki hősei építettek. A hősök, akik Péter király nevében felszabadították Szerbiát és a legszebb jelzővel illették – a Felszabadító! Gyakran merül feledésbe, hogy ezek közül a szaloniki önkéntesek közül ötezren Bácska és Bánát területéről származtak, akik ugyanúgy tisztelték Péter királyt, mint a Likából, Montenegróból, Bosznia-Hercegovinából és más régiókból érkezett bajtársaik” - hangsúlyozta Bakić polgármester.

Bármennyire is szeretnénk saját magunknak kisajátítani – mutatott rá – „mi, szabadkaiak ismerjük és ezzel az emlékművel dicsőítjük jelentőségét az egész szerb nép számára”.

Szerbiai, majd franciaországi, svájci, montenegrói életének szimbolikája – tette hozzá Bakić polgármester, a bosznia-hercegovinai szerbek jogaiért és szabadságáért folytatott küzdelme, vitézsége és a nyugaton tanultakból a legjobbak ötvözése a mi orthodox keleti szellemiségünkkel, mindezek teszik őt uralkodóvá, aki a szerb nép jelképe, mind a huszadik század elején, mind a huszonegyedik század elején élőké.

„Ezért kerülnek felállításra vagy újulnak meg szobrai a Bánsági Pétervárostól, Bácskán, Nagykikindán, Óbecsén és Szabadkán keresztül. A csodálatos újvidéki lovasszoborral az élükön, melynek leleplezésével Aleksandar Vučić államfő visszaadta az 1918-as felszabadulás és egyesülés jelentőségét a mai Vajdaság területén. Szabadka ma csatlakozik hazánk államalkotói tudatának és büszkeségnek megújításához, valamint a műemléki örökségének fejlesztéséhez. Ma a testvéri összetartás, a szeretet és az egység szép képét küldjük innen, amiről Szabadka mindig is felismerhető volt. Képet küldünk egy tisztességes Szerbiáról is. Ezért vagyok ma büszke az én Szabadkámra és az én Szerbiámra” – üzente Stevan Bakić polgármester, majd hozzátette: köszönetet mond mindenkinek, aki hozzájárult ehhez a Szabadka számára ünnepélyes, történelmi pillanathoz.

Az emlékmű leleplezése után őeminenciája Damaskin mohácsi püspök a Bácskai Egyházmegye papságával rövid emlékező szertartást szolgáltatott I. Petar Karađorđević király tiszteletére.

A szoboravató ünnepségen részt vett Dejan Savić, a köztársasági elnök tanácsadója, Bojan Šoralov, az Észak-bácskai Közigazgatási Körzet vezetője, dr. Pásztor Bálint, Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke, a magyar, a bunyevác és a horvát nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak képviselői, a katonaság és a rendőrség képviselői, Kern Imre, Szabadka alpolgármestere, a polgármesteri tanácsosok, a Városi Tanács tagjai, a városi tanácsnokok, valamint nagyszámú polgár.

A szoboravató ünnepség a Bože pravde himnusszal kezdődött a szabadkai Mirna Radulović előadásában.

Az emlékmű Zoran Ivanović akadémikus szobrász alkotása. A szobor Péter királyt, a béketeremtőt és államférfit álló helyzetben ábrázolja, 4,2 méter magas, súlya 1,3 tonna. A szmederevói Kuzman Művészeti Műhely dolgozta ki, és 5,6 méter magas aranđelováci gránitból készült talapzaton áll.

Ez a projekt a nemzeti kisebbségek képviselőivel való legnagyobb egyetértésben és együttműködésben valósult meg. Szabadka Város Képviselő-testülete a 2020. május 28-án, Krisztus mennybemenetelének ünnepén (Spasovdan), tartott ülésén egyhangúlag döntött I. Petar Karađorđević király (1844-1921), valamint a helyi magyarok, horvátok és bunyevácok számára fontos személyiségek – Bíró Károly (1864-1952), Szabadka egykori polgármestere és Ivan Antunović püspök (1815-1888) emlékművének felállításáról.

2020. október közepén az Avilai Szent Teréz-székesegyház melletti parkban ünnepélyes keretek között került felavatásra Ivan Antunović szobra, idén június elején pedig a Városháza előtti Köztársaság téren Bíró Károly szobra.