А biciklisek városa Budapesten

A Szabadkai Városi Múzeumban 2011-ben volt látható A biciklisek városa – A kerékpár történeti, néprajzi és művészeti aspektusai Szabadkán című kiállítás, amely a belgrádi Néprajzi Múzeum, a nagybecskereki, a kikindai és a topolyai múzeum után, április 14-től szeptember 28-áig, a budapesti Néprajzi Múzeumban tekinthető meg egy, a budapesti kerékpáros kultúrát bemutató párkiállítással együtt.

A tárlat kurátorai: Mirko Grlica történész, Ninkov K. Olga művészettörténész, Raffai Judit néprajzkutató (Szabadka) és Máté György néprajzkutató (Budapest). A tárlat megnyitóján a budapesti Néprajzi Múzeumban április 14-én köszöntőt mondtak dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, mgr. Hulló István, a szabadkai Városi Múzeum igazgatója, és Ágoston Pribilla Valéria, Szabadka kultúrális tanácsosa, a tárlatot pedig Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturáért felelős helyettes államtitkára és dr. Perényi Rolland, a Kiscelli Múzeum főosztályvezetője nyitották meg.

A Bicikliváros a 19. század második felétől kezdve tárgyakon, szövegeken és fotókon keresztül dolgozza fel a kerékpározás történetét a két városban. A kerékpározás szabadkai és budapesti népszerűsítése a különböző egyletekhez, klubokhoz köthető, és hangsúlyos szerepe van magának a kerékpársportnak is. A két város egyik kapcsolódási pontja – többek között – Vermes Lajos személye. A kerékpározás szokását Szabadkán Vermes Lajos (1860. Szabadka –1945. Szabadka) honosította meg, aki 1879-ben Budapestről hazatérve magával hozta a vasparipáját. A klubok, sportesemények bemutatása mellett a kiállításon nagy hangsúlyt kap a Partizán Kerékpárgyár, valamint Weiss Manfréd és a Csepel gyár története (a Partizán gyár elődje, az 1888-ban alapított mezőgazdasági gépeket, fémbútort, lámpákat előállító szabadkai Rothmann gyár 1936-ban kezdte meg a Csepel gyár szabadalma alapján, a kerékpárok gyártását is), illetve a különböző mesterek, javító- és építőműhelyek, és boltok megjelenítése is.

A Bicikliváros megmutatja, hogy a 20. században a kerékpár hogyan válik munkaeszközzé, sportszerré, divatos kiegészítővé, a városi identitás fontos elemévé. Emellett olyan, társadalmilag érzékeny témákat is felvet, mint a nők és a kerékpározás története. A Bicikliváros kiállításnak fontos része a kortárs városi biciklis kultúra bemutatása is, amelynek Budapesten mérföldköve volt a Critical Mass Budapest elnevezésű, 2004-ben indult kerékpáros demonstráció. Hasonló szerepet tölt be az évenként megrendezett szabadkai biciklis felvonulás, a Trimbi is. Szabadka azon ritka városok közé tartozik, ahol kerékpáros szobrot is emeltek (1985), és több képzőművész is foglalkozik a kerékpár motívumával, jelentésével. A tárlaton olyan szabadkai művészek munkái kerülnek bemutatásra, akiknél a kerékpár alapmotívumként jelenik meg, ilyenek: Bíró Miklós (1948–1975), Edita Kadirić (1976), Srđan Milodanović (1982), Sagmeister Péity Laura (1969), Szajkó István (1955) és Szarapka Tibor (1963).