Megemlékeztek a zsidók deportálásának 70. évfordulójáról
Az egykori gettó helyén, a mai Papp Pál utcában állított emlékmű megkoszorúzásával, a Zsinagógában rendezett alkalmi műsorral, a Zsinagóga udvarában álló emlékmű megkoszorúzásával emlékeztek meg a szabadkai zsidók deportálásának 70. évfordulójáról, annak a 4.000 zsidónak az emlékére, akik a II. világháború során vesztek oda a fasiszta haláltáborokban.A szabadkai zsidókat 1944. június 16-án szállították a tranzit-táborokba, majd onnan Ausczwitzbe és más európai koncentrációs táborokba.
Maglai Jenő, Szabadka polgármestere a Zsinagógában egybegyűltek előtt kiemelte, hogy a 70 évvel ezelőtti események megjelölték és meghatározták egy közösség sorsát és történetét, de nagymértékben befolyásolták városunk jövőjét és sorsát is.
- Hét évtizeddel ezelőtt a szabadkai és észak-bácskai zsidókat erőszakkal szállították el a koncentrációs táborokba.Úgy vélem, hogy nem csupán emlékeznünk kell és lerónunk tiszteletünket az ártatlan áldozatok emléke előtt, hanem ki kell térnünk azokra a történésekre, amelyek oda vezettek, hogy erről a vidékről eltűnt egy egész közösség, a térség gazdasági fejlődésének meghatározó rétege. Ez nem 1944-ben kezdődött. Abban az évben csupán egy eszement és beteg politika záró szakasza zajlott le, amely szerint egyesek értékesebbek másoknál, amely az ellenségeskedést propagálta, az ellenséget pedig más nemzetek vagy népek tagjaiban találta meg – hangsúlyozta Maglai Jenő.
Emlékeztetett rá, hogy a nürnbergi törvényeket, az első szegregációs törvényeket még 1935-ben hozták meg, amelyek formalizálták az ellenségként kezelt zsidókkal szembeni intézkedéseket. Maglai Jenő polgármester elmondta, hogy sajnos több más ország is, amely jó viszonyokat ápolt a náci Németországgal vagy annak közvetett illetve közvetlen befolyása alatt állt, ezt a példát követte és meghozta a saját szegregációs törvényeit a különböző közösségek, különösen a zsidó közösséggel szemben.
Hozzátette, hogy azokat a koncentrációs táborokat, amelyekbe a szabadkai zsidókat deportálták, „munkatáboroknak” nevezték, valójában pedig az emberi civilizáció újabb kori történetében először részletekbe menően, perfid módon elterveztek, hogy teljesen megsemmisítsék a zsidó közösséget, ám előtt még a munkaképes foglyok utolsó csepp energiáját is kisajtolták az akkori hadigépezet céljaira.
- Kötelességünk a Szabadkán megmaradt kis közösséget támogatni és megőrizni mindazokat az értékeket, amelyeket a zsidó közösség ránk hagyományozott. Meggyőződésem, hogy a helyi önkormányzat eleget tesz ennek a feladatának, és hogy folytonosan fog ezen munkálkodni, hiszen ezáltal is azt üzenjük mindenkinek, hogy ezen a vidéken soha többé nem ismétlődhet meg az, ami hét évtizeddel ezelőtt történt - hangsúlyozta a polgármester.
A szabadkai Zsidó Hitközség nevében az egybegyűltekhez Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete szólt. Mint mondta, a józan ész számára felfoghatatlan és érthetetlen az a politikai ideológiai és gépezet, amely 70 évvel ezelőtt gyűlöletet, megaláztatást szított és eltörölt a föld színéről egy teljes közösséget. Nikowitz Oszkár nagykövet azt üzente: nem szabad megengedni, hogy megismétlődjön a deportálás és a holokauszt, erre pedig a legjobb garancia a szabadkai Zsinagóga falán található felirat: „Szeresd felebarátodat”.
A Zsinagóga udvarában álló emlékművön Nikowitz Oszkár és dr. Takács László, Magyarország szabadkai Főkonzulátusának vezető konzulja, Dragan Đurić, a Horvát Köztársaság szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja, DragiVučković, az Észak-bácskai Közigazgatási Körzet vezetője, továbbá Maglai Jenő, a szabadkai Harcos Szövetség, a szabadkai nyugdíjas Egyesület,a szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetsége, a zimonyi,újvidéki,nagybecskereki,nagykikindai,zombori és szabadkai zsidó hitközségek valamint több más szervezet és politikai párt helyezte el a kegyelet virágait.
A szabadkai zsidók deportálásának évfordulójára tartott gyászülés alkalmi művelődési műsorral folytatódott, az imákat és a koszorúzást követően a vendégek tiszteletére fogadást adtak a Zsidó Hitközségben.
Ma este a Városháza Dísztermében 19 órai kezdettel hangversenyt adnak a budapesti zsidó kántorok.