Megemlékeztek az emberi jogok nemzetközi napjáról

A Városháza dísztermében ma, december 10-e, az emberi jogok napja alkalmából ünnepélyesen átnyújtották az okleveleket és a jutalmakat az irodalmi pályázatra beérkezett legjobb munkák alkotóinak, akik a szabadkai polgári jogvédő iroda által kiírt pályázaton vettek részt. Az Iroda szeretett volna mindenkit emlékeztetni arra, hogy minden embernek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, és arra ösztönözni a szabadkai középiskolásokat, hogy írásban fejtsék ki nézeteiket az emberi jogok, az egyenlőség, a hasonlóságok és a különbségek megvalósításáról abban a társadalomban, amelyben élnek. A pályázatot két témában írták ki: Jogom van, de még sincs, illetve Véleményünk jelentőségét csak akkor fogjuk fel, amikor már elnémítanak bennünket.

A november elsején kiírt és november 25-ig tartó pályázaton a szabadkai középiskolások irodalmi munkájukat, esszéjüket illetve költeményüket a városban hivatalos használatban levő – szerb, magyar és horvát – nyelv egyikén nyújthatták be legfeljebb 1.000 szóban. Minden szabadkai középiskolából érkeztek be munkák, összesen 66. A legjobbakat egy bizottság választotta ki az ötlet, a kreativitás és az eredetiség alapján.

A három, egyenként 10.000 dináros első díjat a legjobb szerb, magyar és horvát nyelvű pályamunkák szerzőjének Maglai Jenő, szabadkai polgármester nyújtotta át, aki üdvözlő beszédében emlékeztetett rá, hogy a fiatalokkal meg kell ismertetni az emberi jogokat.

A három második díjat, Magyar László Szabadka képes történelme című monográfiáját a díjazott tanulóknak Ilija Maravić, a Városi Képviselő-testület elnöke, a három harmadik díjas tanulónak pedig Zlatko Marosiuk, szabadkai polgári jogvédő nyújtotta át az Én vagyok Malala című könyvet, amely Malala Juszufzai fiatal pakisztáni lányról szól, akit ismeretlen támadó súlyosan megsebesített, csak mert síkra szállt az oktatáshoz való jogért. Malalalát 2013-ban Béke Nobel-díjra jelölték. Ő a legfiatalabb és az első kislány, akit erre az elismerésre jelöltek.

Az emberi jogok napjáról először 1950-ben emlékeztek meg, két évvel azután, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete 1948. december 10-én elfogadta az Emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot, amelyben kiemelték, hogy ezek a jogok egyetemesek, és nem függnek a nemzeti, állami, ideológiai, szociális és kulturális hovatartozástól.

A Nyilatkozat védi az egyén polgári, gazdasági, szociális és kulturális szabadságát és emberi jogait, az élethez, a szabadsághoz való jogtól a méltósághoz, magánélethez, szociális biztonsághoz és a társuláshoz való jogig.

Az ENSZ 1966-ban két egyezményt fogadott el, amelyek részletezik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt szabadságokat és jogokat, s amelyeket 130 ország fogadott el.  

Az Európa Tanács 1950-ben fogadta el az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményt, amely az alapvető jogok felsorolása mellett mechanizmusokat írt elő azok védelmére és megvalósulásuk ellenőrzésére.