Megemlékeztek a zsidók deportálásának 71. évfordulójáról

Az egykori gettó helyén, a mai Papp Pál utcában állított emlékmű megkoszorúzásával, a Zsinagógában rendezett alkalmi műsorral, a Zsinagóga udvarában álló emlékmű megkoszorúzásával emlékeztek meg a szabadkai zsidók deportálásának 71. évfordulójáról, annak a 4.000 zsidónak az emlékére, akik a II. világháború során vesztek oda a fasiszta haláltáborokban. A szabadkai zsidókat 1944. június 16-án szállították az átmeneti táborokba, majd onnan Ausczwitzbe és más európai koncentrációs táborokba.

Maglai Jenő polgármester elmondta, hogy a szabadkai zsidó közösség a XIX. század második felétől az 1944/45-ös tragikus eseményekig a város fejlődésének, előrehaladásának és kiépülésének mozgatórugója volt mind a gazdaságban és az iparban, mind pedig a kereskedelemben, az építészetben, a művészetekben és a társadalmi élet más területein.

- Szükséges emlékeznünk a holokausztra, amely mindenkit, különösen pedig a fiatal korosztályt arra figyelmeztet, hogy a történelemben elkövetett végzetes hibák nem ismétlődhetnek meg. Veszélyes a szélsőségek felé elmozdulnunk, mivel azok a közösségen belül torzuláshoz és tragikus következményekhez vezetnek – emelte ki Maglai Jenő polgármester.

Kovács Dániel, a Zsidó Hitközség végrehajtó bizottságának tagja a Zsinagógában tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a holokauszt áldozataira emlékeznünk kell, hogy a történelem ilyen formában soha senkivel ne ismétlődhessen meg.

- A tolerancia, az utódoknak az együttélés szellemében történő nevelése, a türelem, a tudatlanság, a sztereotípiák és az előítéletek elleni fellépés jelenti azt az utat, amelyen haladnunk kell. Ma, amikor emlékezünk és tisztelgünk az áldozatok előtt, kötelezettséget kell vállalnunk, hogy minden erőfeszítésünkkel azon leszünk, hogy megóvjuk a legértékesebb civilizációs vívmányt, az emberi életet – üzente Kovács Dániel.

Aleksandar Nećak, a Zsidó Hitközség tagja szerint a holokauszt csupán Európában történhetett meg, mert – mint ahogyan fogalmazott – a vallási antiszemitizmusnak mélyek voltak a gyökerei és rettenetesen elterjedt volt ez a nézet.

- A náci párt programját ezért is fogadták könnyen el és hajtották végre. Sajnos a nácizmus, a fasizmus és a nacionalizmus különböző formái erősödésének a tanúi lehetünk, ezek pedig sohasem hoztak jót senkinek. Nálunk nincsenek fizikai támadásoknak kitéve a zsidók, de a különböző kiadványokban, könyvekben, az irodalomban jelen vannak az antiszemita kirohanások, ezzel kapcsolatban pedig sem az állam, sem pedig társadalmunk nem tesz semmit – hangsúlyozta Aleksandar Nećak.

A Zsinagóga udvarában felállított emlékművet megkoszorúzta dr. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja, Dragi Vučković, az Észak-bácskai Körzet vezetője, Maglai Jenő, Szabadka polgármestere, Ilija Maravić, a Városi Képviselő-testület elnöke, valamint a szabadkai Nyugdíjas Egyesületnek, a szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének, a belgrádi, a pancsovai, a zimonyi, az újvidéki, a nagybecskereki, a nagykikindai és a szabadkai zsidó hitközségeknek, illetve több más egyesületnek és politikai pártnak a küldöttsége is.

Au egykori gettó helyén felállított emlékművön Szabadka Város nevében Tomislav Veljković alpolgármester és Blaško Stantić, a Városi Tanács oktatásért felelős tagja helyezte el a kegyelet virágait.

A szabadkai zsidók  deportálásának évfordulóján tartott megemlékezéseket követően a Városháza Dísztermében konferenciát tartottak a Múlt üzenetei – a zsidók visszaemlékezései címmel, abból az alkalomból, hogy Magyarország tölti be a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség (IHRA) elnöklői posztját.