Szerbia katolikus püspökei ülésének sajtótájékoztatója

Szerbia katolikus püspökei – msgr. mgr. Stanislav Hočevar SDB, belgrádi érsek-metropolita, msgr. dr. Pénzes János, szabadkai püspök, msgr. mgr. Đuro Gašparović, szerémi püspök, msgr. dr. Đura Džudžar, Szerbia görögkeleti egyházmegyéjének püspöke, msgr. dr. Német László SVD, nagybecskereki megyéspüspök – plenáris ülést tartottak Szabadkán a püspökség épületében 2015. szeptember 17-én, mely ülésen megtárgyalták az aktuális társadalmi és egyházi témákat. Ezzel kapcsolatban ma msgr. mr. Stanislav Hočevar SDB, msgr. dr. Német László SVD és Mirko Štefković, a Szabadkai Egyházmegye szóvivője sajtótájékoztatót tartottak a Városi Sajtóközpontban.

Elsősorban a püspökök előtt ismeretesek azok az akciók, melyet a püspökségek és püspökségi Karitászok tesznek a migránsok megsegítésére. Ugyanakkor kifejezték aggodalmaikat ezzel a jelenséggel kapcsolatban, amely úgy tűnik, kezd kibújni az ellenőrzés alól, mivel ezen humanitárius probléma kezelésére nem létezik világos nemzetközi álláspont és stratégia. A püspökök hatáskörén kívül áll megoldani ezt, mindazonáltal felszólítják a híveket, hogy lehetőségeikhez képest továbbra is segítsenek a bajbajutott embereken.

A továbbiakban a püspökök beszéltek az iskolai katolikus hitoktatás nehézségeiről.  A problémák egy része gyakorlati jellegű, és a hitoktatók számára gondot jelent az osztályok kényszerű összevonása, valamint a hittan megbecsülésének hiánya a többi tantárggyal szemben. Másik oldalról pedig probléma, hogy a katolikus hitoktatók diplomáinak honosítása jelen helyzetben nem lehetséges Szerbiában, és ezért ezek alapján nem tudják az iskolák bejelenteni őket rendes munkaidőre.

A püspökök kitértek a szerb köztársasági elnök, Tomislav Nikolić, nemrégi római látogatására, melynek keretében találkozott Ferenc pápával és meglátogatta a Vatikánt.  Kifejezték örömüket a fenti látogatás és a Szerbia és a Szentszék közötti jó bilaterális viszonyok kapcsán. A püspökök kiemelik, hogy nem szabad elfelejteni a Katolikus Egyház tevékenységét Szerbiában, melyet tágabb társadalmi és kulturális téren fejt ki. Ugyanakkor a Szerb Pravoszláv Egyház ellenállását boldog Alojzije Stepinac bíboros szenté avatása kapcsán a Horvát Püspöki Karral karöltve kell feloldani, amit a kérdés tisztázására tervbe vett vegyes bizottság létrehozása szolgál.

Még mindig nagy gondot okoz az elkobzott egyházi vagyon lassú és sokszor obstruált visszaszolgáltatása. Sok ugyanis az elvetett végzés az állami szervek obstrukciója miatt, míg a Vagyon-visszaszolgáltatási Ügynökség pedig nem szerzi be hivatalból a hiányzó dokumentumokat, noha a törvény erre kötelezi. Meg kell említeni, hogy az elvett anyakönyvek visszaszolgáltatása nem történt meg, noha a Katolikus Egyház teljesítette a szükséges feltételeket, és rendelkezik megfelelő helyiséggel, mely szükséges az anyakönyvek megfelelő őrzéséhez.

További probléma a kommunális tevékenységről szóló az új törvény, amely gyakorlatilag nacionalizálja az egyház birtokában lévő temetőket, vagyis lehetetlenné teszi, hogy az egyház rendelkezzen a vagyonával, amit pedig az egyházakról és egyházi közösségekről szóló törvény garantál.
 
A Katolikus Egyház igyekszik lépést tartani az idők kihívásaival, ezért működteti Szerbiában a Mária Rádiót. A rádió több éves tapasztalata azt mutatja, hogy szükséges lenne rendelkeznie regionális és nemzeti hullámhosszal. A püspökök reményüket fejezték ki, hogy az illetékes állami szervektől meg fogják kapni a fenti regionális és nemzeti hullámhosszt, és ennek segítségével elérhetővé válik, hogy a katolikus hívekhez eljusson a rádió üzenete bárhol is éljenek.