Megünnepelték az emberi jogok nemzetközi napját

December 10-e, az emberi jogok nemzetközi napja alkalmából a szabadkai polgári jogvédő iroda irodalmi pályázat hirdetett, s a legjobb munkák szerzői az új városháza nagytermében ma vették át az elismeréseket és a díjakat. Az iroda irodalmi pályázatának célja a középiskolásokat gondolkodásra és írásra késztetni az emberi jogokról, az egyenlőségről, a hasonlóságokról és a különbségekről abban a társadalomban, amelyben élnek. A két téma: Gyermekek a migráns-válságban és Őrzöm a megmaradáshoz való jogomat, de ezt a jogot másoknak is elismerem.

A 2015. november 3-a és 25-e között lebonyolított pályázatra a szabadkai középiskolások a városban hivatalos használatban levő nyelveken, szerb, magyar és horvát nyelven fogalmazhatták meg legfeljebb 1.000 szavas irodalmi alkotásukat, esszéjüket illetve versüket. Minden szabadkai középiskola benevezett a pályázatra, összesen 67 alkotással, a legjobb munkákat pedig nyolctagú bizottság választotta ki az ötlet, a kreativitás illetve az eredeti megfogalmazás alapján.

Az első három – egyenként 10.000 dináros - díjat a szerb, a magyar és a horvát nyelvű pályamunkákért Jasmin Faiadnak, Nagy György Anikónak és Ana Dulićnak (mindhárman a Svetozar Marković Gimnázium tanulói) Maglai Jenő, Szabadka polgármestere és Zlatko Marosiuk szabadkai polgári jogvédő nyújtotta át. Ugyancsak jutalmat kaptak a szerb, a magyar és a horvát nyelven beérkezett 2. és 3. helyezett művek szerzői, a győztes pályamunkákat pedig közzéteszik Szabadka Város hivatalos honlapján (www.subotica.rs) a szabadkai polgári jogvédő iroda rovatban.

Az emberi jogok nemzetközi napját 1950 óta ünnepeljük, miután két évvel korábban az Egyesült Nemzetek Szervezete 1948. december 10-én elfogadta az Egyetemes emberi jogokról szóló nyilatkozatot, amelyben kimondták, hogy ezek a jogok egyetemesek, s nem függnek a nemzeti, állami, eszmei, szociális vagy kulturális hovatartozástól.

Ez a nyilatkozat védi az emberek polgári, gazdasági, szociális és kulturális szabadságait és jogait – az élethez való jogtól a méltósághoz, a magánélethez, a szociális biztonsághoz és az egyesüléshez való jogig.

Az ENSZ 1966-ban két egyezményt fogadott el, amelyek részletezik az emberi jogokról szóló nyilatkozatban foglalt szabadságokat és jogokat, a dokumentumokat pedig 130 ország cikkelyezte be.

Az Európa Tanács 1950-ben elfogadta az Emberi jogok és szabadságjogok védelméről szóló egyezményt, amely az alapvető jogok védelme mellett megteremtette a jogok és szabadságok megvalósulása ellenőrzésének és felügyeletének mechanizmusait.