Ludas bemutatása
LUDAS - ŠUPLJAK Első írásos adatok 1335 ből valók, mint Ludas puszta. LUDAS (magyar nyelven) ŠUPLJAK (szerb nyelven), előzőleg Stara Storina volt a neve a településnek. Ősrégi Szabadka környéki település, Bácska (Serbia) északi részén, a Ludasi tó partján terül el, Szabadkától 12 kilométerre-keletre. A falu lakosságának száma 1310, nemzetiségi összetételt nézve nagyobb részbe magyar lakta település. A falut három településről aszfaltozott úton lehet megközelíteni, Palicsról, Hajdukovóról és Kispiacról, nagyobb részben betonos utak vannak kiépítve a falu területén, és érinti az autóút is ami több mint tíz éve épült.
A Ludasi helyi közösség közgyüllés elnöke: Engi Péter, tagok: Kovács Gábor, Aladics Tibor, Bite László, Kocsmár György, Engi Gábor, Cvijin Marko, Erdélyi Imre és Tóth, Katona Roland.A helyi közösség titkára Kolovics Svetlana.
A Ludasi lakosság fő foglalkozása földművelés és állattenyésztés, amely régi idők óta szerves tartozéka a környékbeli piaci és városi életnek, ez köszönhető a minőséges földnek és a lakosság szorgalmának.Gabonatermesztéssel foglalkozik a falu lakossága (búza, árpa, rozs, kukorica, napraforgó) és állattenyésztéssel.Kerti vetemények termesztésével foglalkoznak főképp zöldségfélékkel, valamint a híres Ludasi foghagyma termesztés is ide tartozik.
A faluban működik óvoda, óvónő Kopasz Éva és általános iskola is négy osztályig, tanítónők Vojnić Zelić Ibolya, Starek Nóra, Zec Zsuzsanna és Kubičković Julia. Orvosi rendelő is működik a Kultúrotthonban, valamint Római Katalikus Katalin templom épült kb.200 éve, a hívek számára, a falu plébánosa Füleki József , kántornő Góliát Magdolna. A Ludasi temető egyik legrégebbi temetők közé tartozik a környéken. Ezen kívül a faluban működik nyugdíjas egyesület, helyi iroda, Posta -Erdélyi Ildikó postásnő látja el ezt a feladatot és magánvállalkozók is, tevékenykednek a falu területén, valamint éjszakai szórakozó hely is működik hétvégeken, discó club. Ludason a kulturális élet is igen gazdag, 10 éve működik a Ludas Matyi művelődési egyesület, ezen belül amatőr színjátszó társulat, mennyecske kórus, modern tánccsoport és a mesemondók. Csoportvezetők: Aladics Tibor, Zemkó Sándor, Zemkó Ilonka és Kovács Szabina.A falu életében több jeles esemény is szerepel, hagyományőrző ünnepek, mint például a falunap megünneplése, foghagyma fesztivál, kirakodó és jószágvásár minden első Vasárnap megrendezésre kerül tavasztól őszig. Napsugaras őszi ünnepség nagyszülők részére, betlehemezés, Szent Katalini búcsú, kártyaverseny Ludasok találkozója minden évbe (Maros Ludas- Erdély és Ludas- Magyarország. Érsekhalmi testvérváros kapcsolat ápolása.
A Ludast renkivül széppé és érdekessé teszi a Ludasi tó, amely a falu nagyrészt felöleli, 4,5 km hosszú, felszíne 328 hektár. A Ludasi tó élete évezredekre nyúlik vissza, a Ludasi lakosok szokásokkal és érzelmekkel kötődnek hozzá. A tó Speciális Természeti Rezervátum, kezelését a Serbia Természetvédelmi Intézettel és a felelős minésztériummal együttműködve a Palics –Ludas Közvállat, valamint a két éve megalakult önkéntes helyi természetvédelmi csoport végzi. Szerbiában botanika szempontjából a Ludasi-tó az egyetlen viszonylag még megőrzött állapotban lévő pusztai tó, ezen kívül gazdag állatvilág, madárvilág Rezervátum. A helyi Természetvédelmi csoport sokat fáradozik azért, hogy a falunak gyöngyszemét megmentsék, felügyelnek a tóra, takarítsák és télen a nádat vágják, ami a Ludasi tó mentén élő emberek számára mindig is fontos volt, a téli aratás vagy második aratásnak is nevezik. Gyerekek és a felnőttek is egyaránt kihasználják a tó adottságait, melegebb évszakokban fürdéssel, csónakázással, horgászással, télen pedig korcsolyázással.
